Egyre távolabbinak tűnik, hogy az Országgyűlés kisebb létszámmal működjön a jövőben, mert a Fidesz és az MSZP csak mandátummaximalizálásra használná a kisebb parlament lehetőségét. Bár hétfőn újra napirendre vették az ügyet, előrelépés nem történt.
max. 200
A választójogi törvény szerint a parlament létszáma 199 fő lett volna, 176 képviselőt megyei, fővárosi választókerületben, listán választottak volna meg, 23 mandátumot országos listáról, a töredékszavazatok alapján osztottak volna ki egy fordulóban. Az alaptörvény módosításával meghatározták volna, hogy az Országgyűlés létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese ezt azzal magyarázza, hogy az MSZP nem partner egy alkotmányos válság előidézésében, amely akkor állt volna elő, ha a Fidesz kezdeményezésére hétfőn – választójogi törvény nélkül – elfogadják a 199 fős parlamentről szóló alkotmánymódosítást.
Mint mondta, azért döntötték az előterjesztések napirendre vétele mellett, hogy derüljön ki az igazság, le akarták leplezni a Fidesz álságos, a választókat átverő magatartását. Az igazság kiderült: a választójogi törvényre a Fidesz nemmel szavazott, nem fogadta el, hogy arányos legyen a választási rendszer – idézte a szocialista politikust a távirati iroda.
Elbeszélnek egymás mellett
Az FN által megkérdezett politológusok úgy vélekedtek, hogy a két párt ötletei a választási szisztémára annyira különbözőek, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés a kisebb parlamentről. Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese szerint a létszámnál sokkal fontosabb kérdés, hogy egyszerűsödne-e a mandátumkiosztási mechanizmus.
„Kérdés, hogy egy új szisztémában megmaradnának-e egyáltalán az egyéni választókerületek és/vagy a területi listák; egy vagy két forduló lenne-e; megmaradna-e az ajánlószelvény vagy találnának más megoldást a jelöltállításra. Ha ezen szorosan összefüggő kérdések mentén zajlana a tárgyalás, akkor létrejöhetne a választási reform, és akkor lehetne válaszolni azokra a kérdésekre is, hogy melyik pártra hogyan hatna az új szisztéma” – véli a politológus.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, a hétfőn leszavazott javaslat a szocialistákat hozhatta volna kedvezőbb helyzetbe. „Egy listás rendszerben a győztes párt (vagyis jelen állás szerint a Fidesz) felülreprezentációja enyhülne a parlamentben, mivel az egyéni választókerületi rendszerben a győztes mindent visz, a kisebb pártok pedig esélytelenek” – mondja Szomszéd Orsolya.
200-as parlament
Kérdés, mit akar a Fidesz. Ugyan Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója korábban arról beszélt, hogy először rögzítsék az alkotmányban a 200 fős létszámot, a pártoknak pedig adjanak határidőt, ameddig meg kell állapodniuk a szükséges választójogi reformról, ám nyilvános tervezet nincs a részükről.
„Legfeljebb a 200 fős létszám Alkotmányba vésését szorgalmazzák, ami persze nem több mint egy kommunikációs fogás, amivel a Fidesz a kisebb létszám szorgalmazójaként tűnhet fel, miközben semmit sem mondanak a választási rendszer érdemi problémáiról” – jegyezte meg Juhász, hozzátéve, hogy jelenleg csak annyi látható, hogy az egyéni választókerületekhez a Fidesz ragaszkodni fog, hiszen az egész pártstruktúráját a 176 egyéni kerületre építette rá. Érdekében áll továbbá ezeknek a jelentős súlyát megtartania egy esetleges új rendszerben is, mivel rövid- és közép távon ezen mandátumok döntő többségének elnyerésére a Fidesz esélyes.
Elitváltás kicsiben
Juhász azt is hangsúlyozta, hogy a pártrendszer és a pártok meghatározó embereinek kirobbanthatatlanságáért a jelenlegi választási rendszer nagy mértékben felelős: a jelöltállítási rendszer és a viszonylag magas, ötszázalékos küszöb egyszerre nehezíti az új szereplők betörését a politikai arénába; a területi és az országos listák zárt jellege pedig megméretés nélkül pozícióban tartja a pártok meghatározó embereit.
Szomszéd Orsolya szerint a tisztán arányos rendszer kedvez a kis pártoknak, mivel csökkenti a győztes fölényét, ugyanakkor az sem mindegy, hogy egy vagy kétfordulós szisztémáról van-e szó.
