Az új főbíró megválasztása ötödik nekifutásra, viharos előzmények után sikerült. A szavazólapot 369 képviselő vette fel, és 367 honatya szavazott: Baka András 309 igen és 36 nem szavazattal lett a legfelsőbb bíróság elnöke. A szavazás után az új főbíró letette az esküt, majd a frakcióvezetők és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter gratulációja után a Ház folytatta munkáját.
Az MTI információi szerint az MSZP képviselői mind ugyanabban a szavazófülkében adták le a voksukat a főbíróra. Abban a szavazófülkében helyezték el azt a filctollat, amelyet minden szocialista képviselő használt. A kitöltött szavazólapokat nem kellett bemutatni a frakcióvezetésnek, így a szocialisták szerint nem sérült a szavazás titkossága. Az eljárást azért alkalmazták, hogy ha nem választanák meg Baka Andrást, akkor az MSZP kezdeményezhesse a szavazólapok darabonkénti vizsgálatát.
Sólyom: véget ért a Lomnici-korszak
A következő hat év közéleti klímáját jótékonyan befolyásolja, hogy Baka András a főbíró – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az eredmény ismertetése után. Az egy éve méltatlanul húzódó probléma most megoldódott – fogalmazott az államfő. Hozzátette: biztos benne, hogy az egész magyar igazságszolgáltatásnak öröm ez.
A következő hat év közéleti klímáját, egész Magyarország állapotát jótékonyan fogja befolyásolni, hogy Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke – jelentette ki. Kiemelte: pozitívum az is, hogy „ma végérvényesen véget ért a Lomnici-korszak”.
Baka András újságírók előtt megköszönte a támogató szavazatokat és a köztársasági elnök bizalmát. Kérdésre válaszolva közölte: nyitottabb és hatékonyabb igazságszolgáltatást szeretne.
Fidesz: az MSZP megalázta képviselőit
Répássy Róbert a Fidesz nevében örömét fejezte ki a szavazás eredménye miatt és gratulált Baka Andrásnak, ugyanakkor azt mondta, hogy a szavazásból két tanulság vontható le: egyrészt az, hogy a szocialisták a felelősek azért, hogy egy évig nem volt elnöke Legfelsőbb Bíróságnak. A másik tanulság szerinte az volt, hogy a szocialista frakció az elmúlt alkalommal nem garantálta a jelölt megválasztását, most viszont saját képviselőiket megalázva, a frakcióvezetés által ellenőrzött módon szavazta meg a főbírót.
A sajtótájékoztatón ekkor Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője állt a kamerák elé, és azt mondta Répássy Róbertnek, hogy vitassák meg ezt a kérdést a sajtó előtt. A fideszes képviselő azonban félreállt, és azt mondta megvárja, amíg Mesterházy Attila befejezi mondandóját.
MSZP: politikai blöff volt
Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy a frakció által kitalált politikai blöff volt az a hír, hogy utólag ellenőrizhető lett volna a szocialista képviselők főbírójelöltre leadott szavazata. Az MSZP-s képviselők három szavazófülkében, három külön tollal szavaztak, nem eggyel – közölte Mesterházy Attila, aki szerint nem sérült a szavazás titkossága.
A frakcióvezető elmondta: szépen sorba álltak a képviselők, hogy ezzel is azt a blöfföt erősítsék, amitől a Fidesz megijedt, nevezetesen, hogy regisztrálják a szocialista szavazatokat, de ezt nem tették meg. Mesterházy Attila hozzátette: egyetlen képviselőnek sem kellett bemutatnia a szavazócetlit, ő nem azért állt a szavazófülke mellett, hogy a szavazócédulákat ellenőrizze, egyszerűen csak odaállt.
Valaki hazudott
A legutóbb, június 15-én hétfőn 184 képviselő voksolt igennel, míg 108-an nemmel, és 54 érvénytelen szavazat volt. A főbíró megválasztásához szükséges kétharmados többséghez azonban 257 képviselő támogatása kellett volna. Annak ellenére volt sikertelen ez a szavazás, hogy előtte a Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosította Sólyom jelöltjét.
A voksolás után elkezdődött az egymásra mutogatás. Az MSZP szerint a Fidesz akadályozta meg Baka András megválasztását: az ellenzéki párt a kétharmados többség reményében a Fidesz érdekeit szolgáló főbírót akar, ezáltal is az uralma alá hajtva az igazságszolgáltatást – nyilatkozta akkor Nyakó István, az MSZP szóvivője. A szocialisták az LB-elnök megválasztása előtt világossá tette, hogy igennel fog voksolni Baka Andrásra, és így is tett – emelte ki.
A Fidesz ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a főbíróválasztás során a szocialisták hazudtak, és nem szavazták meg Baka Andrást. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese példátlannak és felháborítónak nevezte, hogy a szocialisták negyedszerre utasították el Sólyom László köztársasági elnök főbírójelöltjét.
A tavaly májusi, szintén sikertelen szavazásra utalva hozzátette: a szocialisták egy évvel ezelőtt azt mondták, hogy Baka András szakmailag nem felel meg erre a posztra, most pedig „eljátszották azt a színjátékot, hogy támogatják”. Szijjártó Péter szerint az MSZP-s nem oka, „hogy megannyi szocialista politikus áll bíróság előtt, és azt gondolják, a bírói szervezet fejetlenségével, anarchiájával, vezetetlenségével lehet megúszni az ügyeket”.
Mindenki fogadkozott
A botrány ellenére a köztársasági elnök múlt kedden mégis Baka Andrást jelölte újra főbírónak. Az MSZP zárt ülésen tartott nyílt szavazást javasolt, de a házbizottságban ezt leszavazták. A szocialisták szerint e nélkül is képesek lesznek bebizonyítani, hogy a titkos szavazáson igennel voksoltak Baka András főbíróvá való kinevezésére. Az MSZP-frakciónak B és C terve is van arra, hogy a parlamenti főbíróválasztásnál bebizonyítsa, tartotta a szavát, és igennel voksolt Baka Andrásra – mondta Mesterházy Attila frakcióvezető. Arról azonban nem árult el részleteket, hogyan tudják ezt bizonyítani.
A Fidesz, bár elutasítja a nyílt szavazást, igennel fog szavazni Bakára – jelentette ki Navracsics Tibor frakcióvezető. Három ellenszavazattal és nyolc tartózkodással a 142 képviselő túlnyomó többsége úgy döntött, hogy igennel szavaznak, továbbra is támogatni fogják Baka Andrást, ahogy az eddigi négy alkalommal is támogatták a köztársasági elnök jelöltjét – fogalmazott.
Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját Sólyom László államfő először 2008 májusában jelölte erre a posztra, de a jelölt akkor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatást. Az elmúlt több mint egy év során az Országgyűlés négy alkalommal nem tudott új főbírót választani.
—-Baka András – életrajz—-
Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt, többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.
1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke. 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért. A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.
1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt. 1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, 2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.
2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.
