A nyugdíjtörvény módosítása nem csak a munkaerőpiacra és a gazdaságra, de az érintettek lelki állapotára is hatással van. Az idősebb generációt ráadásul nem csak a megtoldott munkaévek, hanem az esetleges munkaszerzés nehézségei is rosszul érinthetik.
„Információink szerint a munkáltatók a 30 és 44 év közötti korosztályt foglalkoztatják legszívesebben. A pályakezdők és az idősek hátrányban vannak a munkaerő-felvételnél. Bár nem jellemző, hogy valakit azért bocsátanak el, mert túl idős, de az új munkaerőt keresők nem nagyon alkalmaznak 50 év felettieket. Arról, hogy milyen átmeneti intézkedések várhatóak az esetleges munkanélküliség kezelésére, egyelőre még nincs információnk” – mondta lapunknak Adler Judit, a Gazdaság Kutató Zrt. munkatársa.
Nem lesz ettől több munkahely
Hanti Erzsébet, az MSZOSZ foglalkoztatási szakértője egyetért azzal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer ebben a formában nem finanszírozható tovább. „Az EU legtöbb tagországában a munkavállalók 65 évesen mennek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár emelése viszont önmagában nem teremt új munkahelyeket. Lehetséges megoldás lehet a járulékkedvezmény, amelyet a szakszervezet részéről mi is támogatni tudnánk” – véli a szakértő.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon a munkahelyeken maradók veszélyeztetik-e a pályakezdők elhelyezkedését, Hanti Erzsébet úgy válaszolt, hogy szerinte az idősek egészen más foglalkoztatási struktúrákban dolgoznak, mint a fiatalok, ezért nem biztos, hogy kiszorítják őket. „A pályakezdők elhelyezkedési esélyei attól is függnek, hogy az iskolában elsajátított ismereteikre mennyire van szükség a munkaerőpiacon.”
Lelkileg fel kell készülni a kitolt nyugdíjra
Tari Annamária pszichológus szerint az időseknek lelkileg is fel kell készülni a rájuk váró megpróbáltatásokra.
„Az a probléma, hogy a fogyasztói társadalom a fiatalságot élteti, és kevéssé sorolja magas presztízsű osztályba a korosabb, bölcsebb munkavállalókat, holott sok esetben kitartóbbak és higgadtabbak, mint a fiatalok. Ez a szemlélet Nyugaton már oldódni látszik, remélhetőleg itthon is érezhető lesz majd, hogy az ötvenes korosztály nem nyűg, hanem érték, és képes arra, hogy tanuljon és szemléletet váltson, ha kell” – véli a pszichológus.
Hozzátette: ha valakinek 50 év felett támadnak a munkavállalással nehézségei, az ezzel kapcsolatos szorongások nagyon erősek is lehetnek. Aki megbecsült szakember volt, nehezen tűri majd el, hogy újra „el kell adnia” magát, ráadásul egy bizonytalan piacon.
„Az együttműködés és jó személyes hatékonyság nagyon fontos, és ráadásul tanulható készség is, tehát érdemes lesz akár egy ilyen kurzusra beiratkozni, hogy ne szoruljanak ki a perifériára, hanem hasznos teendőik legyenek. Az ötvenes korosztály ma már gyakrabban fordul pszichológushoz, mint a korábbi generáció” – mondta Tari Annamária.
Új szabályok
A kormány nyugdíjrendszert érintő reformtervezetét a negatív fogadtatás ellenére nemrég megszavazta a parlament. A nyugdíjkorhatár 2012-től kezdődően, évente fél évvel, a nők és férfiak számára eltérő korcsoportokkal indítva emelkedik. Ez első körben az1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
Július elsejétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette nyugdíjprémiumot vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget – 80 ezer forintot – ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet.
