Belföld

Demszky az Alkotmányban büntetné a holokauszttagadást

Demszky Gábor szerint nem generális alkotmánymódosításra van szükség a gyűlöletbeszéd további térnyerésének megakadályozása érdekében, hanem a nemzetközi jogban emberiség elleni bűntettnek, népirtásnak minősített cselekmények tagadását, kisebbítését, helyeslését, valamint a megismétlésükre történő felhívást kellene az alaptörvényben szankcionálni.

Demszky Gábor ebben az egy esetben tartja elfogadhatónak az alkotmánymódosítást, mivel a két ellentétes politikai oldal közösen változtathatna az alaptörvényen. Emlékeztetett arra: a szocialisták alkotmánymódosítási javaslata kapcsán a Fidesz már jelezte, hogy támogatná „az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadásának, kétségbe vonásának, jelentéktelen színben való feltüntetésének” tiltását. A szabad demokrata főpolgármester véleményét a Népszabadságban csütörtökön megjelent cikke tartalmazza.

A főpolgármester a cikkben kifejtette, hogy több okból sem tartja járható útnak az Alkotmány módosítását a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében. Ezt többek közt azzal indokolta, hogy a helyzet nem ettől javulna. „Az ügyészeknek és bíráknak kellene észlelniük, amit körülöttük milliók tapasztalnak: azt, hogy igenis sok esetben uszítottak, uszítanak nap mint nap, szóban és írásban közvetlenül gyűlöletre!” – fogalmazott a cikkben.

Kitért arra: az a szocialisták által javasolt passzus, amelyben kezdeményeznék, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság gyakorlása ne irányulhasson nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére…” éppen az antirasszisták véleményszabadságát veszélyeztethetné leginkább.

Demszky Gábor úgy látja: először is meg kell próbálni konszenzust teremteni minden – baloldali, környezetvédő, liberális, konzervatív, mérsékelten jobboldali – politikai erő és a velük szimpatizáló emberek között a gyűlöletbeszéd és gyűlöletcselekmény egyértelmű elítélésében, a kirekesztők kirekesztésében.

Másodszor: minden módon – szóban, nyilatkozatokkal, tettekkel, demonstrációkkal és más békés akciókkal – aktív szolidaritást kell vállalniuk a gyűlöletbeszéd és az erőszak célpontjává vált kisebbségekhez tartozókkal. Harmadszor pedig minden törvényes politikai, közigazgatási, rendészeti, bírósági eszközzel fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd képviselőivel és aktív támogatóikkal szemben, ha közvetlenül fenyegetve gyűlöletre uszítanak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik