A köztársasági elnök a magyar műszaki értelmiség napja alkalmából a parlamentben rendezett ünnepségen hangsúlyozta: a természettudományi képzést az oktatás valamennyi szintjén meg kell erősíteni.
“Ha nem megy senki matek- vagy fizikatanárnak, kitől és hol fognak a gyerekek annyit megtanulni, hogy felvételizhessenek műszaki egyetemre, és egyáltalán tanítani lehessen őket?” – kérdezte meg a hallgatóságától Sólyom László.
A kötelező természettudományi érettségi tárgy ötletének elutasításával kapcsolatban a köztársasági elnök hangsúlyozta: “A természettudományi tárgyak ismerete nemcsak a jövendő mérnökök, műszakiak, orvosok, mezőgazdászok számára fontos. Jó természettudományi alapképzés nélkül a későbbi humán értelmiségi világképe fogyatékos marad.”
A matúra megújítására vonatkozóan öt akadémiai osztály nyújtott be beadványt, a minisztérium azonban a diákok választási szabadságára hivatkozva elutasította azt.
Beszédében Sólyom László a magas szintű szakképzés mellett érvelt, elmondta, hogy anélkül a műszaki kultúra sem létezhet. Hozzátette: folyamatos innovációra van szükség, míg azonban Magyarországon a GDP mindösszesen egy százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, más országoknál ez eléri a három-négy százalékot is.
