Reggel nyolckor rendben megkezdődtek a magyar érettségi vizsgák. A pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium maturálói az írásbelik előtt viszonylag nyugodtan várták a teszteket. Rósa Viktor igazgató már háromnegyed hatkor átvette a feladatlapokat a körzeti jegyzőtől. Mint az FN-nek elmondta, nagyjából 6.10-től az iskolában „őrzi” azokat. Az intézményvezető szerint érdekes, hogy miközben a rendszer ügyel az érettségi tételek titokban tartására a kidolgozásától a szállításig, hajnalban az iskolák vezetői vagy az általuk megbízott kolléga egyedül veszi át a dobozokat.
Mi lett volna, ha karambolozok, fél nyolcig fel se tűnt volna, hogy nem érkeztem meg a gimnáziumba a tételekkel – mondja Rósa. Vagy mi van, ha valaki megtámad egy igazgatót, és elveszi tőle a tételeket? Ha reggel hatkor kitudódik a tételsor, háromnegyed nyolcig fel is készülhetnek a diákok az írásbelire. Az is furcsa, hogy az átlátszó nejlonba csomagolt tesztlapokba anélkül bele lehet tekinteni, hogy felbontaná valaki a csomagot – sorolja a kételyeit az intézményvezető. Az is kicsit erős baki, hogy a kilenckor kibontható szövegalkotás feladatlapokon 8.00-ás időpont szerepel. A csomagoláson pedig az, hogy a feltüntetett időpont előtt 30 perccel lehet kinyitni a csomagot. Tehát az utasítás szerint fél nyolckor.
A szövegértési teszt megoldásait keresse – 20 órával a hivatalos OKM-megjelenés előtt – hétfőn délben az FN-en!
Bemelegítésnek egy Mikszáth-szöveget kellett megérteni
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije egyébként 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlapot reggel 8-tól kilencig írják, a szövegalkotási feladatlapot pedig 9-12-ig. A szövegértési teszt Mikszáth Kálmán: Jókai Mór és kora című írásának epilógusát vette alapul. Ehhez kapcsolódtak különböző, a szövegre utaló vagy abból kikövetkeztethető kérdések.
Dávid Zoltán magyar szakos középiskolai tanár szerint a korábbi évekhez képest sokkal szakszerűbb volt az idei szövegértési feladatsor. Véleménye szerint jó, hogy most egy nyelvtani és irodalmi szempontból is érdekes szöveget kellett értelmezni. Az egyedüli nehézség talán az volt, hogy a néhol archaikus, nem 20. századi szöveg megértése a mai gyerekek számára esetleg nehezebben megy. Az azonban mindenképpen pozitív, hogy idén a szövegértési kérdésekben nincs bujtatott szövegalkotási feladat. A pedagógus szerint nem lehetett gond a diákok számára a teszt ezen része. Ezt az is mutatja, hogy többen már jóval kilenc előtt befejezték a munkát.
Petőfi, Vörösmarty, Lázár, Spiró
A szövegalkotási feladatlapon a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú ajánlatból választ egyet. A diákok által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó. Idén Spiró Györgynek az irodalomolvasás és írás mai helyzetéről kifejtett véleménye mellett vagy ellen lehetett érvelniük a diákoknak, választhatták Lázár Ervin Csapda című novellájának értelmezését vagy Petőfi és Vörösmarty bordalának (Vörösmarty Keserű pohár és Petőfi Ivás közben című költeményének) összehasonlítását.
A Spiró-szöveg
„… a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik.”
Dávid Zoltán szerint a Lázár Ervin-novella feldolgozása és a bordalok összehasonlítása nagyon jó feladat. Ez utóbbit valószínűleg azok a diákok fogják választani, akik „jó viszonyban vannak az irodalommal”, akiknek sok lexikális ismeretük van e téren. A Lázár Ervint azok is választhatják, akik nem annyira az ismereteikre építenek, hanem inkább a konkrét írásra szeretnének reagálni.
Ám a Spiró-szöveg melletti vagy elleni érvelés nagyon „veszélyes” Dávid szerint. Abban ugyanis legalább négy állítás szerepel, amelyekre lehetne reagálni, de félő, hogy a diákok nem mindegyiket veszik észre. A tanár szerint az ilyen típusú feladatoknál az a jó, amikor egy kikristályosodott állításra kell kinyilvánítani a véleményt. Ráadásul a több állítás közül van olyan esetleg, amivel a diák egyetért és van amelyikkel nem. Ilyenkor zavar lehet a vizsgázók fejében, hogy most hogy viszonyuljon a szöveghez.
A diákok szerint könnyű volt
A Klebelsberg Gimnázium végzősei közül már többen befejezték 11 óra előtt a magyar teszt kidolgozását. Egyikük szerint a szövegértés rész egyáltalán nem volt nehéz. Mint Jámbor András az FN-nek elmondta, korábban gyakorlásképp kidolgoztak néhány ehhez hasonló feladatsort, s azokban voltak olyan kérdések, amelyikre senki nem tudott válaszolni, a mai teszten viszont nem találkozott ilyennel. Nem zavarta a Mikszáth-szöveg archaikus stílusa sem.
A „kifejtős kérdések” közül a Lázár Ervin-novella elemzését választotta, mint mondta, ennél volt leginkább tisztában a feladattal. (Sok verselemzést, novellaelemzést írtak korábban.) A Petőfi-Vörösmarty összehasonlításhoz véleménye szerint sok háttérismeretre lett volna szükség, a Spiró-szöveghez kapcsolódó érvelést pedig azért vetette el, mert rossz tapasztalatai voltak az ilyen típusú feladatokkal. Jámbor András úgy tudja, az osztálytársai közül többen választották a Spirót is, és a bordal-összehasonlítást is.
Összességében nem tartotta nehéznek a magyar írásbelit, nyugodtan ment haza. Mint mondta, a keddi matektől sem fél, úgy érzi jól felkészült arra is.
Nem vált be a magyartanár félelme
Szilágyi Balázs, Filep András szintén könnyűnek találta a tesztet. Társukkal megegyezik a véleményük a szövegértési résszel kapcsolatban, viszont ők az érvelést választották. Mint mondták mind a négy Spiró-állításra reagáltak, hol az író mellett, hol az ellen érveltek. Az ő esetükben tehát nem vált be a magyartanáruk félelme. Nehezebb írásbelire számítottak, így megelégedve mentek haza háromnegyed 12 körül. Szilágyi kissé izgul a holnapi matektól, de társa megnyugtatta, hogy az sem lesz várhatóan nehéz kadály.
Uri Ágnes kitűnő tanuló volt a gimnáziumban, így könnyedén oldotta meg a tesztet. Némileg ellentmondva a fiúknak, ő kissé nehéznek tartotta a szövegértési feladatok némelyikét. De, mint mondta, „mindenhová írtam valamit, remélem jó lesz”. Ő a bordalok összehasonlítását választotta, azt gondolta, erről lehet a legszerteágazóbban írni. Mivel irodalomból is jó volt, rendelkezett a feladat megoldásához szükséges háttérismeretekkel. Az érvelő kérdéstől viszont félt volna, azt tartotta a három közül a legnehezebbnek.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) egyik diákja az FN-nek elmondta: átlagos felkészültséggel jól meg lehetett írni a magyar érettségit, de az időt azért ki kellett használni, a 60 + 180 perc egyáltalán nem volt sok a feladatokra. Mint elmondta, a szövegértést könnyűnek érezte, a második feladatrészben pedig az érvelés volt szerinte a legnehezebb feladat. Ennek ellenére mégis ezt választotta, mert – mint fogalmazott – két éve erre készült.
Emelt szinten Tóth Árpád
Emelt szinten műértelmezési feladatként Tóth Árpád Erdő című versét kellett elemezni. A diákoknak emellett reflektálniuk kellett egy harmincas évekbeli kritikus idézetére, amely arról szól, az olvasók hogyan fogadják be az elolvasott műveket. Szövegalkotási feladatként arról a jelenségről kellett írni érveket és cáfolatokat felsorakoztatva, hogy a fiatalok napjainkban mennyi időt töltenek el bevásárlóközpontokban.
Az első vizsganapon magyar nyelv és irodalomból középszinten 1179 helyszínen 93 650 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1416 diák tesz érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88-an, emelt szinten 4 helyszínen 35-en érettségiznek.
