Önálló egészségügyi kontingens az 1991-es, második Öböl-háborúban és Albániában, mobil laboratórium felállítása Pristinában, tábori kórház működtetése Irakban – csak néhány terep, ahol katonaorvosaink kiválóan helytálltak. Sőt az elmúlt években három magyar katonaorvos is magas NATO-beosztást töltött be. Jelenleg is 50 katona-egészségügyi szakember tevékenykedik Koszovótól a Sínai-félszigeten át egészen Afganisztánig. A magyar katonaorvosok pedig olyan jó hírét keltették a világban a magyar katona-egészségügynek és Magyarországnak, hogy a NATO egy budapesti székhelyű Katona-egészségügyi Kiválósági Központ létrehozását támogatta. A nemzetközi katonai szervezet júniusi akkreditációja előtt a FigyelőNet Dr. Kopcsó István orvos ezredessel, a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ igazgatójával beszélgetett.
Mit takar pontosan a Kiválósági Központ elnevezés?
A Kiválósági Központok létrehozásának ötlete 5 éve merült fel az amerikaiak részéről, és lényegét tekintve megegyezik az üzleti életben is megtalálható feladatkiszervezéssel (outsourcing). A NATO folyamatos megújulásáért az amerikai parancsnokság a felelős, amely minden szakmai területet lefed. Ám annak érdekében, hogy minden téren a legmagasabb szintű szakértelemmel működhessen, kitalálták a Kiválósági Központok megalakítását. Az észak-atlanti szervezet tehát kiszervezi azokat a feladatait, amelyek nemzeti szinten sokkal hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban oldhatóak meg. Az ötlet annyira bevált, hogy jelenleg már 18 Kiválósági Központ van a világban. Ez a hálózat a terrorizmus elleni harctól kezdve a hegyi műveletekre történő kiképzésig számos szakmai területet lefed, mostantól már az egészségügyet is. A NATO pedig úgy tekint erre a hálózatra, mint a szövetség megújításának egyik legfőbb motorjára.
Készültségben a magyar katonaorvosok Afganisztánban – KÉPGALÉRIA!
Honnan jött az ötlet, hogy a NATO-központ Budapesten alakuljon meg?
A magyar honvédegészségügynek nagyon jó a híre és a megítélése, ráadásul a szakembereink igen keresettek. Az elmúlt évtizedekben kiváló katonaorvosi réteg termelődött ki hazánkban. Láttuk, hol vannak a NATO katona-egészségügy területén belül rések, amelyek megoldhatóak agykapacitással, és ahova egy olyan kis ország, mint hazánk beférkőzhet. „Csupán” a NATO-val, a COMEDS-szel (a NATO Egészségügyi Szolgálatfőnökeinek Tanácsa) és a tagországokkal kellett elfogadtatni, hogy szükség van egy ilyen jellegű központ felállítására a világban. Miután sikerült meggyőzni a NATO-t és a 16 egészségügyi munkacsoportot arról, hogy miért pont Magyarországon létesüljön, sor kerülhetett a központ működési koncepciójának a kidolgozására. Az egész viszont azon áll vagy bukik, hogy a nemzetek elfogadják-e, hiszen ha a tagországok sem pénzzel, sem szakemberrel nem járulnak hozzá, akkor az ötlet elhal. Ugyanis ez egy olyan nemzetközi katonai szervezet, amely nem része a NATO-nak, így támogatásban sem részesül tőle, viszont szabad kezet kap, így a világ bármely szervezetével (pl. EU-val) köthet megállapodást. Tehát a nemzeteket kellett meggyőzni arról, hogy van értelme egy Katona-egészségügyi Kiválósági Központ támogatásának, és nekik is jó üzlet ideküldeni egy szakembert. A válságban ugyanis még a gazdag nemzetek is alaposan megnézik, hogy mire költenek.
Milyen volt a központ fogadtatása a NATO-tagok részéről?
A legutóbbi MOU (Memorandum of Understanding / Egyetértési Nyilatkozat)-konferenciára – amelyen a tagállamok szakemberei alaposan megismerkedhettek a leendő központ terveivel és projektjeivel – idén februárban került sor, amikor is véglegesítettük a központ működési koncepcióit és az elindulását, a nemzetek pedig bejelentették, mivel is járulnak hozzá a tevékenységéhez. Ezt egyrészről szponzor nemzetként, másrészről hozzájáruló nemzetként tehetik meg. Míg az előbbi esetében anyagilag és szakemberrel is – akit a központ igazgatótanácsába delegálhat – támogatja a szervezetet, addig az utóbbinál állandó anyagi terhet nem vállal magára, hanem csak egy-egy projekt kivitelezésében vesz részt. A budapesti NATO-központ felállításának ötlete annyira kedvező fogadtatásra talált a tagországok körében, hogy már 7 szponzornemzet jelezte támogatását. Ez a nagy szám eddig ritkaság volt, bármilyen kiválósági központ elindulásakor rendszerint 3-4 ország szokott csatlakozni. Ráadásul nagyon jó a szponzornemzetek összetétele, van közöttük nagy ország, szomszédos és távoli ország is, sőt szeretnénk partnerországokat (a NATO Békepartnerségi Programjához csatlakozott ország) is állandó partnerként fogadni, ami iránt máris nagy az érdeklődés, ez utóbbi még egyetlen Kiválósági Központnál sem fordult elő.
A magyar katonaorvosok Afganisztánban a helyiek ellátásában is részt vettek – KÉPGALÉRIA!
Milyen pozitívumokkal jár a központ működtetése hazánk számára?
Kis befektetéssel nagy presztízst érhetünk el. Nagyon jó műhely lehet a fiatal katonaorvosok számára. A magyar és a honvédegészségügyet egyaránt erősíti a jövőben a budapesti NATO-központ, amely az észak-atlanti szervezetnek, hazánknak és a magyar katonaságnak egyformán hasznot fog hozni. Sőt akárcsak Pápa, úgy a budapesti központ is jó hírünket kelti majd a világban.
Melyek azok a területek, amelyeket lefed a Katona-egészségügyi Kiválósági Központ?
Az alapján, hogy mire van leginkább szüksége a NATO-nak, a koncepció három nagyobb csoportba osztja a központ tevékenységét, de a későbbiek folyamán akár új területek is bekerülhetnek. Az első terület az egészségügyi képzés és továbbképzés, ugyanis az egészségügy a katonai műveletek legfontosabb tényezője lett. Bármely műveleti területen szolgálatot teljesítő katonának ugyanolyan színvonalú ellátást kell biztosítani, mint amilyet odahaza kapna. Ahhoz, hogy a nemzetek együtt tudjanak dolgozni, közös szabályokra, doktrínákra, koncepciókra van szükség. Ezeknek – a munkacsoportokkal való közös – kidolgozása fedné le a központ tevékenységének második nagy területét. Míg a harmadik nagy területet a műveleti tapasztalatok hasznosítása (lessons learned) adná, a következő generáció kiképzésébe ugyanis a korábbi műveletekben történő egészségügyi részvétel pozitív-negatív tapasztalatait egyaránt beépítjük, és mindez egy óriási adatbázisrendszerben futna össze. Ennek részeként üzemeltetnénk az ún. NATO traumaregisztert, amely az előfordult megbetegedések statisztikai adatgyűjtésén alapulna. A tagországok kérésére egészségügyi gyakorlatokat is szervezünk, illetve részt veszünk azok megtervezésében, sőt pár főből álló kiképzőcsapatot is küldünk külföldre az ottani egészségügyi állomány felkészítésére.
Öngyilkos merénylet áldozatát látják el a magyar orvosok Kabulban – KÉPGALÉRIA!
Eddig milyen jellegű Kiválósági Központok létesültek?
A cseheknél vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem, a törököknél a terrorizmus elleni védelem, a lengyeleknél katonai rendész, a románoknál a hírszerzés, a németeknél pedig a katonai műszaki, valamint a sekélyvízi műveletek elleni Kiválósági Központ jött létre. A szlovákok az improvizált robbanószerkezetek elleni védelem, az észtek a kibernetikai védelem, a hollandok a vezetésirányítás, a szlovének pedig a hegyi műveletekre történő kiképzés területét választották, mivel ebben a legjobbak, vagy valamilyen egyéb helyzeti előnnyel rendelkeznek.
Körülbelül hány szakember dolgozik majd a budapesti NATO-központban?
A Katona-egészségügyi Kiválósági Központ összlétszáma 30 fő. Ehhez adódik még hozzá a 7-8 külföldi szakember, akik körülbelül 3 éves váltásban tartózkodnának Magyarországon.
Mikortól indul hivatalosan a Kiválósági Központ működése?
Május 15-én írjuk alá mind a 8 nemzettel az együttműködési nyilatkozatot az amerikai parancsnokságon. Június második hetében érkezik Budapestre az amerikai akkreditációs bizottság, ekkor történik meg a NATO-akkreditáció, amelynek a hosszadalmas folyamata végül Brüsszelben zárul. Reményeink szerint október-november körül már sor kerülhet a központ hivatalos megnyitójára, és onnantól már tisztán a szakmai feladatokra tudunk koncentrálni.
Dr. Kopcsó István orvos ezredes (forrás: HM)
Dr. Kopcsó István orvos ezredes a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ igazgatója. 2004 – 2007 között Brüsszelben a NATO Főparancsnokság Logisztikai és Erőforrások Főosztályán az Egészségügyi Osztályt vezette. Ezt megelőzően Veronában a NATO Déli Régió Összhaderőnemi Parancsnokságán egészségügyi alosztályvezetőként dolgozott. 1999-ben a NATO albániai humanitárius műveletében vett részt a magyar egészségügyi kontingens parancsnokaként, később pedig Koszovóban (Pristinában) a KFOR Főparancsnokság Egészségügyi Koordinációs Központjában dolgozott járványügyi főtisztként.
