A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név-, és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az európai parlamenti választások kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40, öntapadós etiketten pedig 6,40 forintba.
A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak május 18-a után kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) valamint a jegyzőktől kapott adatokat a jogszabály előírása szerint a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
Az állampolgár megtilthatja, hogy adatait a KEK KH marketingcélra kiadja, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását. Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok megtilthatják adataik marketingcélokra történő kiadását, de a kampánycélra kiadást nem.
A pártok ugyanakkor a velük rokonszenvező személyek (szimpatizánsok) adatait legálisan gyűjthetik, és róluk nyilvántartást vezethetnek. Ezeket az adatokat csak törvényes és tisztességes úton szabad felvenni, és csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni, továbbá biztosítani kell az érintettek jogait a hozzáférésre, módosításra, törlésre – közölte korábban az adatvédelmi biztos.
