A hivatal múlt évi tevékenységét összefoglaló évkönyv szerint Magyarországra két fő irányból érkeznek az illegális drogszállítmányok. A délkeleti útvonalon túlnyomórészt Afganisztánból jönnek heroin- és ópiumszármazékok, valamint kokaintranszportok, amelyek nagyobbik része (az itteni igények ellátása után) Nyugat-Európába kerül. A nyugati útvonal jellemző terméke a túlnyomórészt Hollandiából érkező marihuána és a különböző szintetikus drogok.
Az NBH elemzése szerint a délkeleti útvonalon tradicionálisan török és arab csoportok tevékenykednek, gyakran legális nagykereskedelmi tevékenységgel leplezve a kábítószer-csempészetet. A nyugat felől érkező kábítószer beszállítása nem ennyire strukturált: az ország schengeni övezethez történt csatlakozása után már szinte minimális annak esélye, hogy a személygépkocsival behozott szállítmányt a bűnüldöző hatóságok felderítsék. A behozott szállítmányok mérete és összetétele mindig az aktuális igényektől függ, a beszerzést és a szállítást főleg a magyarországi szervezett bűnözői csoportok végzik.
Az utóbbi időszakban szigorodtak a szükséges anyagokhoz való hozzájutás szabályai, ezért az NBH nem tapasztalta, hogy Magyarországon nagy mennyiségben állítottak volna elő szintetikus drogokat.
Az NBH arra számít, hogy a kokainszállítás útvonalának áthelyeződése miatt nő majd a Magyarországra beáramló kokain mennyisége, ami az ár esetleges csökkenésével együtt növelni fogja az alkalmi és a rendszeres fogyasztók számát is. A főleg Hollandiából érkező szintetikus kábítószereknek, a „diszkódrogoknak” folyamatosan bővülő piacot biztosít, hogy a szórakozóhelyeket rendszeresen látogató fiatalok a marihuánás cigaretta mellett először ezzel találkoznak.
