Az MSZP országgyűlési képviselője emlékeztetett: 1971. április 8-án ült össze Londonban az első roma világkongresszus, amelyen 23 ország, köztük Magyarország küldöttsége is jelen volt. Itt fogadták el a romák zászlaját, himnuszát, és április 8-át a Romák Világnapjává nyilvánították. Hozzátette: 38 évvel ezelőtt ugyanazokkal a problémákkal kellett szembenézni, amelyekkel ma is naponta találkozhatunk.
Akkor a szociális és gazdasági problémákkal, a cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával, a kárpótlással, valamint a roma kultúra és a roma nyelv használatával foglalkozó bizottságokat hoztak létre. Ezek a témakörök ma is aktuálisak, sőt még nagyobb figyelmet érdemelnek, mert jelenleg is nagyon fontos a létbiztonság megtartása. Teleki László szerint fontos, hogy a foglalkoztatásban ne csak a közhasznú, a közcélú munka jelentsen általános kitörési pontot, és elsődlegesnek tartja, hogy azok a roma fiatalok, akik diplomát szereztek vagy arra készülnek, esélyt kapjanak a gazdaság világában.
A roma politikus örömét fejezte ki, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a roma kulturális értékek fenntartására, így a cigányzenészek helyzetére. A szocialista politikus szerint a nemzetközi romanap alkalmat ad arra, hogy felhívják a társadalom valamennyi tagjának a figyelmét: az ország jövőjét pecsételik meg azzal, ha másodrendű állampolgárként kezelik azokat, akik cigánynak születettek, vagy sötétebb a bőrük.
“Az oktatásban, a foglalkoztatásban, az állampolgári jogok érvényesülésében ma is erőteljesen jelen lévő és tapasztalható diszkrimináció felszámolása nélkül nem építhetünk közös jövőt és országot. Ma, a gazdasági világválságban, minden eddiginél erősebb összefogásra van szükség, és ebben partnernek és nem ellenségnek kell tekinteni a roma társadalmat” – fogalmazott a nemzetközi romanapi üzenetében Teleki László.
Hozzátette: egyéni elkeseredettségből, sérelmekből adódó düh, vagy a puszta előítéletesség nem lehet egyenesen arányos a Molotov-koktéllal, a sörétes fegyverrel, a megfélemlítéssel, és nem az az út vezet ki a társadalmi szakadékból, amelyen ütemre csattanó bakancsok vonulnak, de a nyílt vagy burkolt gyűlöletbeszéd sem lehet válasz a problémákra.
A romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szerint azért, hogy a magyarországi cigányság ne másodrendű állampolgára és tagja legyen hazánknak, több munkahelyet és nagyobb társadalmi szolidaritást kér a roma társadalom. Ma mintegy 13-15 millió a cigányok száma világszerte. A legtöbben, mintegy kétmillióan Romániában élnek, Magyarországon becslések szerint 600-700 ezren, többségük a legnagyobb szegénységben.
