Egyelőre nem tudni, létezik-e „Bajnai-csomag”, esetleg a Reformszövetség programjáról vagy valami másról lesz szó – mondta Varga Mihály a Fidesz gazdasági szakpolitikusa az FN kérdésére, hogy mit várhatunk Bajnai Gordontól. Az ellenzéki párt alelnöke szerint tárgyalásokra van szükség.
Vannak nyitott kérdések
Gál Zoltán (MSZP) helyszíni tudósítónknak úgy fogalmazott, hogy a mai frakcióülésen voltak még nyitott kérdések, de Bajnai Gordon támogatása a szocialisták és a szabad demokraták részéről már vasárnap eldőlt. Korábban napvilágot látott, hogy Bajnai akkor vállalja el a kormányfőjelöltséget, ha az MSZP és az SZDSZ képviselői is aláírnak egy, a programját támogató nyilatkozatot. Gál J. Zoltántól megtudtuk, hogy ilyen dokumentum nem létezik, Bajnai Gordont mindkét frakció a programjával együtt támogatja.
Bőhm András (SZDSZ) munkatársainknak elmondta, hogy Bajnai elképzelései megegyeznek a Reformszövetség programpontjaival, de annál szigorúbb, 5-600 milliárdos megszorítást tartalmaz. Ennél szigorúbbat az SZDSZ sem tudott volna felmutatni – tette hozzá a képviselő.
A Reformszövetség volt az iránymutató
Lakos Imre (SZDSZ) szerint a frakcióban magas arányban támogatták Bajnait. Csomagjáról ő is azt mondta, hogy a Reformszövetség irányvonalát követi, ám annál jóval szigorúbb. Az SZDSZ-frakcióban vannak olyanok, akik nem tudják elfogadni a miniszterelnök-jelöltet, de ez szívük joga, ebből feszültség nem származik – fogalmazott a politikus az FN-nek.
Oszkó Péternek, a Reformszövetség adómunkacsoportja vezetőjének, a nagyvállalkozások érdekvédőjének számításai szerint javaslataik 2010-ben 650 milliárdos megtakarítást jelentenének. Ennek nagyobb részét – 433 milliárdot – adócsökkentésre, kisebb részét – 217 milliárdot – hiánycsökkentésre fordítanának, kiemelt módon a járulékcsökkentésre.
Szigorúbb is, nem is
Ezt az arányt – tekintve a költségvetés táguló lyukait – aligha tudja megvalósítani Bajnai. Nem valószínű, hogy végrehajtja a munkaadók dominálta Reformszövetség minimálbér-eltörlését szorgalmazó javaslatát sem, hiszen ez végső soron valószínűleg – a kieső járulékbevételek miatt – rontaná az államháztartás egyensúlyát. (Oszkó Péter neve egyébként felmerült lehetséges pénzügyminiszterként is, ám ő jelezte: nem vállalna egy ilyen feladatot).
Az Index információ szerint sok tekintetben eltér a Bajnai-csomag a Reformszövetség javaslataitól, de laptársunk információi alapján nem lehet minden pontban nagyobb szigorról beszélni. A Reformszövetség például utal az egészségügy részleges fizetőssé tételére, Bajnai állítólag ezt nem tervezi. Akadnak filozófiai különbségek is: az Index szerint befagyasztanák a családi pótlékot, nem pedig megszüntetnék az alanyi jogúságot. Nagyobb szigort jelentene viszont, ha a kismamák tényleg csak a gyermek egyéves koráig kapnák a GYED-et.
A Reformszövetség nem beszélt a közszféra kompenzációjának (a teljes 13. havi bérnek) megvonásáról, a Népszabadság szerint erről is szó van. A szociális segélyek összegének befagyasztása – a nyugdíjminimum befagyasztásával – is túlmutatna a Reformszövetség szigorán. A munkaadók dominálta szövetség az evát és az ekhot is megszüntetné, nem tudni, Bajnai hogy viszonyul ezekhez a kedvezményekhez.
a reformszövetség húsba vágó javaslatai
– Megszűnne az alanyi jogosultság alapján járó családi pótlék, gyes, gyed, gáz- és távhő-ártámogatás, valamint lakásépítési kedvezmény.
– A 13. havi nyugdíj megszűnik.
– A nyugdíjak reálértéken való befagyasztása (gazdasági növekedéstől függetlenül).
– A nyugdíjkorhatár három év alatt fokozatosan emelkedne 65 évre.
– A gyes és a gyed ideje 3-ról 2 évre csökkenne.
– Az egészségügyben elkerülhetetlen a biztosítási elv következetes érvényesítése és a szolgáltatások növekvő költségeinek igénybevevőkkel közös finanszírozása (ez aligha jelenthet mást, mint részben fizetős egészségügyet).
– A munkaerő-gazdálkodási alap a munkahelyteremtést támogassa, és ne a munkanélküliség fenntartását finanszírozza. E tézis értelmezésében eligazít az egyik háttértanulmány, amely szerint „fel kell hagyni a képzetlen munkaerőt mesterségesen megdrágító megoldásokkal (minimálbér és terhei), és indokolt a bértámogatásokat erre a körre korlátozni.
– A minimálbér és diplomás minimálbér intézményét 2010-től meg kell szüntetni.
– 85 milliárd forint kivonása a MÁV-ból.
– Rokkantnyugdíjazás szigorítása.
– Az eva és az ekho megszüntetése.
