„Nem vagyunk még a végén”. Azok az országok vannak veszélyben, ahol kicsi a kormánytöbbség vagy olyan kormánykoalíció van, amely nem homogén pártokból áll össze. Mindegyik kormányválság előtt álló országra igaz az, hogy kormányuk nem képes kezelni a gazdasági válságot, fizetési gondokkal küzd – hangsúlyozta Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója.
Tóth-Czifra András, a Vision Consulting elemzője szintén arról beszélt, hogy “fogunk még látni kormánybukásokat” a régióban, de hozzátette, sokszor ez nem lesz olyan szembetűnő mint Magyarországon, Csehországban vagy Lettországban. Például Bulgáriában is valószínűleg meg fog bukni a kormány a nyári választásokon, de ez valószínűleg nem kap majd akkora figyelmet, hiszen nem előre hozott választásról lesz szó. Valószínűleg a román kormány is leköszön ebben az évben, ott pedig rá lehet fogni az elnökválasztásra a történteket. Emellett Horvátországban sem stabil a kormány – mutatott rá.
Amíg Lettországban és Magyarországon teljesen nyilvánvaló, hogy a gazdasági válság miatt kellett távoznia a kormányfőnek, addig Csehországban egy napi politikához tartozó vesztegetési ügy vezetett a kormány bukásához – elemezte a helyzetet a szakértő.
Mindegy, hogy jobb vagy bal
Olyan országokat fenyeget leginkább a kormányválság veszélye, ahol a reformokat rosszul kommunikálták. Szintén közös ezekben az országokban, hogy a távozó kabineteknek van alternatívája, amely a helyébe léphet – tette hozzá. A két szakember egyetértett abban, hogy a legnagyobb veszélyben Ukrajna van, ahol minden tényező adott egy komoly kormányválsághoz.
Az elemzők szerint nincs jelentősége annak, hogy melyik országban milyen színezetű kormány van hatalmon. A jelenlegi helyzetben annak van a legkevesebb jelentősége, hogy egy kormány bal- vagy jobboldali – fogalmazott Tóth-Czifra András. Példákat említve kiemelte: Lettországban egy jobbközép kormány bukott meg és a helyébe is egy jobbközép kormány lépett. Csehországban is egy jobbközép kormány bukott meg. Magyarországon pedig baloldali kormány van válságban. Bulgáriában szintén baloldali kormányválság lehet – tette hozzá.
Gyarmati István is rámutatott, hogy a magát baloldalinak mondó magyar kormány ugyanazt csinálta és ugyanabba bukott bele, mint a magát jobboldalinak valló cseh. A jobb- és baloldali kormányok közötti különbségek általában és a válságkezeléssel kapcsolatos intézkedések kapcsán is elmosódtak mára – fűzte hozzá.
Erősödhetnek a szélsőségesek
Tóth-Czifra András szerint a kormányválságok megerősítik az elittel szembeni szerveződéseket és szélsőségeseket.
Csehország esetében például az EU-szkeptikus pártoknak kedvezhet a kormányválság, míg Magyarországon egyszerre profitálhat ebből az eltérő ideológiai hátterű Lehet Más a Politika és Jobbik – tette hozzá. Gyarmati István úgy vélte: a szélsőséges pártok népszerűbbé válhatnak az ilyen helyzetben.
Így Magyarországon lehet, hogy a Jobbik bejut az Országgyűlésbe, míg Csehországban a kommunisták erősödhetnek meg még jobban.
Ugyanakkor nem lehet a radikális erők komoly előretörésével számolni, a kormányváltás ugyanis “egyfajta szelep, amely levezeti a feszültséget”. Az emberek akkor fordulnak inkább a szélsőséges irányzatok felé, ha nem látnak demokratikus alternatívát, demokratikus kitörési lehetőséget. Ez a helyzet most nem áll fenn a régió országaiban – tette hozzá. A térségben nincs olyan veszély sem, hogy bárhol antidemokratikus változás következzen be. A kormányváltás teljesen demokratikus mód a gazdasági válság politikai hatásainak levezetésére – emelte ki Gyarmati István.
“Nem vagyunk ahhoz hozzászokva, hogy kormányválságok vannak ezekben az országokban, mert egy kommunista kormány sose került kormányválságba, de ez egy normális velejárója a demokratikus világnak” – értékelte a jelenlegi helyzetet a szakember. Olaszországban és Görögországban például rendszeresek a kormányváltások – tette hozzá.
