Az MSZP azt kéri, Sólyom László köztársasági elnök ne szabjon irányt annak az egyeztetésnek, melyet a politikai pártok folytatnak a miniszterelnök-jelölt kiválasztása érdekében – közölte a párt frakcióigazgatója.
Tóbiás József szerint Sólyom Lászlónak szerdai megszólalása után – amelyet az MSZP nevében „nagyon durva beavatkozásnak” nevezett – ki kell vonnia magát a politikai pártok egyeztetéséből. Mint fogalmazott, 20 évvel a rendszerváltás után először fordult elő, hogy a legmagasabb közjogi intézmény betöltője ilyen módon avatkozott be a pártok közötti csatározásokba.
A Fidesz ugyanakkor szégyenteljesnek és példátlannak tartja, hogy az MSZP durva támadást indított a köztársasági elnök és az alkotmányos intézmények ellen – mondta Balsai István, a Fidesz politikusa. Szerinte „Magyarország szégyene az, amit a szocialisták művelnek”. Balsai úgy véli, hogy Sólyom László elnöki tisztségéből fakadó kötelezettségének tett eleget, amikor a kialakult alkotmányos helyzetről nyilatkozott, és kifejtette: új választások megtartását látná helyesnek.
Sólyom a középpontba került
Sólyom László nyilatkozatával világossá tette, hogy az előrehozott választásokat tartja a legjobb megoldásnak a jelenlegi helyzetben, ezzel az államfő ismét a politikai viták szereplőjévé vált, mivel az MSZP, az SZDSZ és az MDF is kritizálta szavait – mondta Szomszéd Orsolya az FN-nek.
A Vision Consulting elemzője szerint a politikai nyilatkozattétel a köztársasági elnök alkotmányos joga, megszólalását pedig indokolta a kialakult kormányválság, a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet.
Csak a feladatát végezte
„Sólyom László egyrészt tisztázta, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányos eszköz, másrészt nem rejtette véka alá véleményét annak alkalmazásáról, amely szerinte jelenleg – mint fogalmazott – a legkevésbé demokratikus” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette: az alkotmány szerint az elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, vagyis az államfő saját szerepfelfogása szerint alkotmányos feladatának kívánt eleget tenni, amikor az előrehozott választások mellett érvelt. A szocialisták értelmezése szerint viszont az államfő pártszimpátiájának adott hangot.
„Az elnök állásfoglalásával (mivel az egybeesik az egyik politikai erő véleményével) nyilván nem kerülhette el, hogy az egyik oldal elfogultsággal vádolja, ám ha nem szólalt volna meg az egész országot érintő kérdésben, azt róhatták volna fel neki, hogy nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének” – véli Szomszéd Orsolya. A Fidesz egyébként mindig igyekszik legitimációs forrásként hivatkozni az államfőre, ehhez képest visszafogott reakció volt, hogy „tiszteletben tartják” Sólyom László véleményét.
Őrködik a demokrácia felett
Sólyom László nyilatkozata megfelelt az Alkotmány 29. szakaszában található előírásnak, mely szerint a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, ez ugyanis úgy is érthető, az államfő egy ilyen jellegű állásfoglalással jelzi a döntéshozók irányába, az ő értelmezése szerint milyen megoldás felel meg leginkább az alaptörvényben foglaltaknak – emelte ki Szabó Márk is.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a köztársasági elnök az Alkotmány „szoros” olvasata értelmében ezúttal is hangsúlyozta: a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem ellentétes a magyar jogállami normákkal, így nyilatkozatának legfeljebb direkt politikai állásfoglalása volt meghökkentő, főleg annak tükrében, hogy kevéssel előtte Sólyom még meglehetősen szűkszavúan úgy nyilatkozott, „a helyzet bár szokatlan, az eljárás formálisan nem kifogásolható”.
„Aki azonban ismeri Sólyom László korábbi okfejtését a konstruktív bizalmatlansági indítvány természetéről, azt vélhetően kevésbé lepi meg az államfőnek a demokratikus elvárásokat megfogalmazó interjúja” – mondta lapunknak Szabó Márk.
Hozzátette: a köztársasági elnök még a Medgyessy Péter lemondása körül kialakult alkotmányjogi polémiára reagálva foglalta össze egy írásában a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményében rejlő demokratikus deficit lényegét. Sólyom szerint a megoldás kétségtelen stabilitási nyereségével szemben ez a lépés „a választók akaratától a lehető legmesszebbre eső eljárás”, amely nem más, mint „az új választások kiírását helyettesítő gyors megoldás”.
Sólyom következetes volt
Ebből logikusan következik az Alkotmánybíróság egykori első elnökének sommás megállapítása, mely szerint „változatlan parlamenti erőviszonyok mellett, csupán a miniszterelnök – tehát a végső eredményt tekintve nem az egész kormány – eltávolítására nem használható rendeltetésszerűen a konstruktív bizalmatlansági indítvány.”
Sólyom László állásfoglalása tehát – eddigi véleményének tükrében – következetes a Nézőpont Intézet szakértője szerint, államfői megnyilvánulása pedig illeszkedik szerepfelfogásához, hiszen a köztársasági elnök „politizálása” nem idegen személyétől és szerepfelfogásától, elég csak a 2006-os események kapcsán tett nyilatkozatára utalni. Bár elnöki interjújával Sólyom nem vált a kormányválság aktív szereplőinek részévé, véleménynyilvánítása megkerülhetetlen, ahogyan ez az erre adott politikusi reakciókból is kiolvasható.
