Gyurcsány Ferenc valóban lemondott?
Nem. Gyurcsány Ferenc nem jelentette be lemondását, ám azt kifejtette, hogy távozni kíván posztjáról, indoklása szerint azért, mert szavahihetősége sérült, és sokan a válságkezelés akadályát látják a személyében. Gyurcsány Ferenc viszont olyan jogi megoldást igyekezett találni, amellyel pártja új jelöltet állíthat személye helyett, azaz az MSZP kormányon maradna.
Lehetséges, hogy Gyurcsány maradjon a miniszterelnök?
Csak abban az esetben, ha Gyurcsány Ferenc a konstruktív bizalmatlansági szavazáson megkapja a szükséges támogatást, azaz a képviselők legalább fele elutasítja a bizalmatlansági indítványt.
Gyurcsány Ferenc egyébként Hogyan válthat az MSZP miniszterelnököt?
Gyurcsány Ferenc ötlete alapján valószínűleg konstruktív bizalmatlansági indítvány lesz. Ezt azonban ő – ahogy Biztosan meglesz a többség?
Mint Szomszéd Orsolya lapunknak elmondta, a legvalószínűbb verzió: a konstruktív bizalmatlansági indítvány végigviteléhez az MSZP az SZDSZ és esetleg az MDF támogatását nyerheti meg. Az indítvány benyújtásához a képviselők egyötödének támogatása szükséges, elfogadásához pedig egyszerű többség, jelen helyzetben 193 képviselő támogatása kell. A kormányfő hétvégén ismét megszilárdította párton belüli pozícióját, feltételezhető, hogy a szocialisták mind a 188 képviselőjére számíthat. A hat független képviselőből Gyenesei István miniszterként és Császár Antal kormánymegbízottként ugyancsak valószínűleg az indítvány mellett fog szavazni.
A kormány szempontjából sikeres szavazás mellett szól az is, hogy az SZDSZ és az MDF többször szót emelt egy szakértői kormány és a reformok megvalósítása mellett. A demokrata fórum független képviselői emellett nem egységesek, a párt esetleges elutasító álláspontja ellenére is akadhatnak képviselők, akik az MSZP-vel szavaznak.
Ki lehet az új miniszterelnök?
Új miniszterelnöknek mindenképpen olyan személyt fog javasolni a jelenleg kisebbségben kormányzó MSZP, aki bírja legalább egy ellenzéki párt támogatását is. Máskülönben a jelölt biztosan elbukna a szavazáson. Bokros Lajos egykori szocialista pénzügyminiszter, az MDF EP-listavezetője bejelentette, hogy szívesen vállalná a megméretést, és őt az MDF és valószínűleg az SZDSZ is támogatni tudná, az MSZP azonban többször kifejtette, hogy nem kívánják őt a kormányfői székbe segíteni. Bokros Lajos vasárnap, lapunkhoz eljuttatott közleményében azonban kifejtette: nem áll “elvtelen alku” mögé, így ő inkább az előrehozott választásokat támogatná.
A válságkezelés okán jól hangzó név lehetne még Simor András jelenlegi vagy Surányi György egykori jegybankelnök, illetve Békesi László korábbi pénzügyminiszter, ám kétséges, hogy őket az MSZP támogatná-e.
A párton belül felvetődött Gyurcsány Ferenc bizalmi köréből Bajnai Gordon gazdasági miniszter neve, illetve Gráf József agrárminiszteré is. Utóbbi nagyon népszerű a kormánypárton belül, és az ellenzék is elismeri, ám ő maga úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen vállalna egy ilyen felkérést. Rajtuk kívül még Kiss Péternek is lehet esélye, hiszen 2004-ben egyszer már megkapta a bizalmat az MSZP-től a posztra. Akkor Gyurcsány került ki győztesen, aki most pártelnökként valószínűleg nem támogatná utódjának a párton belül szintén erős riválist.
Jöhet-e koalíciós kormányzás?
Igen, sőt ennek elég nagy a valószínűsége. Az MSZP jelezte, hogy a következő héten tárgyalásokat fog folytatni az ellenzéki pártokkal. Az SZDSZ és/vagy az MDF szavazataira ugyanis szüksége van ahhoz, hogy átmenjen az új jelölt, és így egy miniszterelnök-cserével új kormány legyen. Az SZDSZ és az MDF is nyitott a konszenzusra, bár Fodor Gábor bejelentette, hogy nem kíván ismét koalícióra lépni.
Az MDF részéről az is felvetődött, hogy az ellenzéki pártok fogjanak össze, és az MSZP-t kihagyva állítsanak egy Fidesz-KDNP-MDF-SZDSZ-jelöltet. Matematikailag ugyan meglenne a többségük, ám az SZDSZ inkább a régi koalícióspartner felé húzna, a Fidesz pedig új választásokkal szeretné a döntést visszaadni a választók kezébe, így szinte esélytelen, hogy támogassa a felvetést.
Az MSZP-nek egyébként a többséghez öt képviselőre van szüksége. Két független képviselő: Gyenesei István miniszter, és Császár Antal szinte biztosan a kormánypárttal voksolnak, így már csak három “kósza” SZDSZ-es és/vagy MDF-es képviselő szavazatát kell megszerezni.
Lehetséges-e előrehozott választás?
A közelmúltban kétszer fogalmazódott meg a parlament feloszlatása, először az MDF javaslatára, amely támogatottság híján eleve kudarcra volt ítélve, másodszor a Fidesz kért róla szavazást. Ekkor sem volt reális esély: a két kispárt elemi érdeke, hogy elkerüljék az előrehozott választásokat, mert ilyen esetben igencsak kétséges, hogy újra bekerülnének-e az Országgyűlésbe – hangsúlyozta az FN-nek Szomszéd Orsolya.
A törvényhozás feloszlatásával és új választások kiírásával vélhetően a Fidesz ismét kisebbségben marad, és mivel mereven elzárkózik az MSZP támogatásától, a kormányváltás (feltehetően) a Fidesz nélkül fog végbemenni – tette hozzá a Vision Consulting elemzője. Kizárt a két nagy párt közti konszenzus már csak azért is, mert Gyurcsány Ferenc szombati beszédében is élesen bírálta a legnagyobb ellenzéki erőt.
Szakértői kormány jön majd?
Jó esély van rá, hiszen az SZDSZ és az MDF korábbi megnyilatkozásai arra utalnak, hogy szívesen látnának a kormány élén egy nem pártpolitikus reformközgazdászt. Az SZDSZ már tavaly előállt a szakértői kormány ötletével, az MDF meg a közelmúltban Bokros Lajost ültette volna Gyurcsány helyébe, ám az ehhez szükséges konstruktív bizalmatlansági indítványt mindmáig nem sikerült benyújtaniuk.
Nagyobb megszorításokkal kell szembenéznünk majd, mint amelyeket korábban Gyurcsány ígért?
Erre is jó esély van, ha szakértői kormány alakul, hiszen a nem pártpolitikus közgazdász kormányfőt nem aggasztja különösebben népszerűségének az alakulása. Ugyanakkor az sem feledhető, hogy egy szakértői kormányt is politikai pártok támogatnak. Elképzelhető tehát, hogy nem lesz sokkal radikálisabban megszorító az új kormány programja sem, mint Gyurcsányé volt. Annyi azért valószínű, hogy szigorúbb lesz, már csak azért is, mert a várható magyar gazdasági visszaesésről szóló előrejelzések adatai folyamatosan romlanak.
