Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel kétnapos konferenciát rendezett a Közép-európai Egyetem külföldi és hazai előadók részvételével. A rendezvényen részt vett több jeles külföldi egyetem oktatója Izraelből, Nagy-Britanniából, Lengyelországból és Hollandiából. A külföldiek mellett Lomnici Zoltán a legfelsőbb bíróság volt elnöke és Kis János a CEU oktatója is ismertette álláspontját a téma jogi hátterével kapcsolatban.
A beszélgetések témái között szerepelt az előítéletek és a rasszizmus megjelenése a médiában, elsősorban az interneten. Michael Shafir, a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem oktatója szerint Magyarország kiemelkedően rossz helyzetben van ebből a szempontból. Állítását azzal indokolta, hogy Romániában például nem lenne rá példa, hogy egy publicista cigányokat becsmérlő cikke után pár nappal a legnagyobb ellenzéki párt vezére veregesse a vállát, ugyanakkor elismerte, hogy a román politikusok is sokszor túllőnek a célon. Ehhez elég visszagondolnunk a múlt héten történt diplomáciai adok-kapokra, mely Sólyom László erdélyi utazását övezte. Shafir hozátette azt is, hogy aki az antiszemitizmus ellen küzd, annak fel kell emelnie a hangját akkor is, ha cigányokat, nemzetiségeket vagy bármilyen más kisebbséget ér atrocitás, hiszen ezen érzelmek célpontjai időről időre változhatnak.
A megoldás csakis az lehet, hogy az ember nem tűri némán a kisebbségeket érő sérelmeket, hiszen csak idő kérdése, ő mikor kerül sorra. Michael Whine, az Angliában élő zsidó közösségek védelmével foglalkozó szervezet tagja úgy fogalmazott, nem érti a kurucinfó letiltásával kapcsolatos jogi problémákat, hiszen Kanadában is letiltottak pár éve egy amerikai szerverről futó rasszista honlapot.
Az előadók többször elmondták, hogy a rasszista indulatok és a nacionalista kardvillogtatások nemcsak a kisebbségek számára járnak negatív következményekkel, de rombolják a többségi társadalom kohézióját és értékválságba juttatják azt. Szabó Vilmos (MSZP) az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke hasonló témában tartott sajtótájékoztatót: Erősödő nacionalista veszélyek a szomszédsági kapcsolatokban címmel.
Az apropót Sólyom László március 15-ei romániai látogatásával kapcsolatos román hozzáállás szolgáltatta, melyet Szabó Vilmos teljesen elfogadhatatlannak és érthetetlennek nevezett.
A szocialista politikus úgy érzi, hogy a román politikai életben az utóbbi évek nyugodt időszaka után újra kijátsszák a „magyar kártyát”.
A magyar-szlovák viszonyt a nyelvtörvény és a nemzetiségi oktatás elleni fellépések nehezítik, és hasonló a helyzet Ukrajnában is, ahol emellett több magyar emlékművet és szobrot is megrongáltak az utóbbi időben. A politikus Szerbiával kapcsolatban úgy véli, érthetetlen, hogy a belgrádi parlament halogatja az új vajdasági alaptörvény tárgyalását, ezzel kedvezve a szélsőséges, nacionalista erőknek.
Elfogadhatatlan az is, hogy Belgrád szerint Sólyom László Vajdaságba tervezett útja nem szolgálta volna a kétoldalú kapcsolatokat. Szabó Vilmos hozzátette, hogy ezek a lépések annak fényében történtek, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna és Szerbia euro-atlanti integrációját. „Veszélyes tendenciák jelentek meg a szomszédsági kapcsolatokban, de ezek megállíthatóak. Megállíthatóak összefogással, a demokratikus politikai erők összefogásával. A régió országai, szomszédjaink egymás ellenében nem lehetnek sikeresek” – mondta Szabó Vilmos.
A konferencia és a sajtótájékoztató apropóját talán az is adta, hogy vasárnap lesz az antirasszista világnap, amelynek keretében a Millenáris parkban tartanak rendezvényeket, gyerekprogramokkal egybekötve.
