A tárcavezető a javaslatát azzal indokolta, hogy a gazdasági válság hatása az egészségügyet sem hagyja érintetlenül, és ha az Egészségbiztosítási Alap bevételei csökkennek, itt az ideje, hogy meghúzzák a nadrágszíjat.
A 30 milliárdos elvonás a következőképpen állna össze: 15 milliárddal kevesebb jut a gyógyszerekre és ugyanennyivel kurtítják a gyógyító-megelőző ellátásokat is. Bár a pontos részletek még nem ismertek, Székely a legnagyobbat azzal robbantotta, hogy bejelentette a sokat és régóta kritizált teljesítményvolumen-korlát (tvk) – hangsúlyosan csak – részbeni eltörlését. Annak ellenére, hogy sokan ezt már a teljes eltörlésnek értelmezték, erről szó sincs.
Nem kapnak több pénzt több vizsgálat után
A lényege a változtatásnak, hogy a tvk-t a 2008-as szinten fagyasztanák be, és fölötte úgynevezett lebegőpontokat vezetnének be. Ez azt jelenti, hogy hiába lépheti túl egy intézmény a meghatározott teljesítménykorlátot, – pedig a bevételmaximalizálás miatt valamennyi intézmény erre kényszerül –, végeredményben a kvótán felüli ellátásokért nem fog a mainál több pénzhez jutni.
„A csomag szerint az összevont szakellátási előirányzat 524 milliárd forintjából 15 milliárdot veszítenek el a kórházak és a járóbeteg-ellátók, azaz a tavalyi évben ténylegesen kifizetetthez képest 18 milliárddal kevesebb jutna erre a területre. Ez szakmailag már vállalhatatlan” – reagált a hírre a HealthCapital elemző cég vezérigazgatója, Baraczka Mariann.
A tvk buktatóira pedig a következő példát hozta: „Egy csípőprotézis-műtétért 930 ezer forintot fizet az egészségbiztosító. Ezt az összeget a 70 százalékon meghúzott tvk-n belül teljes egészében megkapja az intézmény. Ám mihelyst ezt a 70 százalékos korlátot a kórház túllépi, akkor az összes többi kórházzal együtt osztozik az adott hónapra jutó még rendelkezésre álló pénzügyi kereten.”
Ebben a 70 százalék fölötti sávban csak akkor kaphatná meg a kórház a csípőprotézis-műtét teljes értékét, azaz a 930 ezer forintot, ha idén valami miatt lényegesen kevesebb ellátás történne, mint tavaly. De erre semmilyen jel nem utal. „Tavaly a kórházak több mint 141 ezer súlyszámmal lépték túl az összesített tvk-keretet. Reálisan számolva, a 70 százalékos korlát szükségszerű túllépése után a kórházaknak egy-egy csípőprotézis-műtétért nagyjából 650 ezer forintot utalnak” – fogalmazott az elemző.
A kórházak nem járnak jól
Két, lapunk által megkérdezett kórházi felsővezető is úgy látja, bár hangzatos volt a miniszter bejelentése, annak mégsem lesz igazán mérhető, pozitív hatása.
„A kórházak finanszírozása lényegében nem javul, mert a tvk kiszámításánál a 2008-as évet veszik alapul: azt a súlyszámot, amit ténylegesen elláttak és teljesítettek a kórházak a fekvőbeteg-ellátás során és néhány pontot a járóbeteg-ellátásból. 70 százalékot ebből megkapunk, a fennmaradó 30-at pedig úgynevezett lebegőpontok alapján térítik meg. Ez azt jelenti, hogy a 30 százalékos súlyszámot az eddigiektől eltérően fizetik ki: ha több beteget látnak el a kórházak országos szinten, mint eddig, akkor azt összeadják, és újra elosztják úgy, hogy a forint mindig ugyanannyi.”
45 milliárddal kevesebb jut idén
Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő igazgató szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gazdasági válság hatása már most is érzékelhető itthon. „A mostaninál több embert bocsátanak majd el állásából, azaz kevesebb lesz a járulékbefizető. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi kiadásokat 30 milliárd forinttal kevesebbre kalkulálja, amit az elosztó rendszeren keresztül kíván érvényesíteni.” Azzal azonban mindannyian egyetértenek, hogy a nagy bejelentés nem ez: „A tvk bedobása csupán arra volt jó, hogy erről, és ne a 30 milliárdos elvonásról beszéljenek” – mondta egyikük.
Arról egyébként, hogy mennyi, vagy mennyivel kevesebb fordítódik évről-évre az egészségügyre, megoszlanak a vélemények. Szakértők szerint az E-Alap költségvetése az újabb elvonással immár 45 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyiből tavaly gazdálkodhattak.
Az E-Alap bevételi és kiadási oldala is előirányzat csupán, amit éves szinten a költségvetési törvényben jelölnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a túllépéseket ne fizetné ki az állam. Hosszú idő után azonban 2006 volt az első olyan év, amikor a kiadásokat is sikerült lefaragni, és tartalékot sikerült felhalmozni a rendszerben.
Mi is az a teljesítményvolumen-korlát?
A tvk-t 2004. január 1-én, még Kökény Mihály minisztersége alatt vezették be. Lényege, hogy minden intézménynek megszabják, maximum mekkora teljesítménye lehet. Azaz hiába lát el egy kórház több beteget, a finanszírozása nem nő, tehát a korláton felüli betegekért már nem jár pénz. Ezt 2004 óta intézményenként folyamatosan változtatják, időnként hozzáadnak, időnként elvesznek (2006-ban például lejjebb vitték a határt: a korábbi 90 százalékánál húzták azt meg.) A tvk-t kritizáló kórházi vezetők szerint a rendszerrel az a probléma, hogy mivel a tvk értéke folyamatosan bizonytalan, még azok az intézmények sem tudják magukat mihez tartani, amelyek vezetősége egyébként figyelne a finanszírozási szabályokra. Így két út van előttük: vagy óvatosságból kevesebbet műtenek, vagy ha túllépik a határt, jogos pénztől esnek el. Az ügy pikantériáját jól mutatja, hogy bár elvileg a szülés nincsen korlátozva, a csecsemőgondozás és ellátás a kórházban már nem kivétel a tvk alól.
