Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat. Draskovics Tibor szerint ha a pártok között egyetértés alakul ki, és az alkotmánymódosítás sikerül, akkor mindenki számára világossá válik, hogy hol a mérce, azt követően pedig lehet gondolkodni az alacsonyabb rangú jogszabályok, például az egyesülési törvény, a gyülekezési törvény, a büntető vagy a polgári törvénykönyv módosításán. De az is előfordulhat, hogy önmagában az alkotmánymódosítás elegendő lesz arra, hogy megfelelően orientálja a jogalkalmazókat.
Túl szélesen értelmezik a véleményszabadságot
Draskovics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd büntethetőségét célzó alkotmánymódosításra azért van most szükség, mert az utóbbi két év, de különösen az elmúlt hetek „rémes” bűncselekményei nyomán „betelt a pohár”, továbbá mert az Európa Tanács épp a napokban jelezte, hogy Magyarországon a véleményszabadság túl széles értelmezése lehetetlenné teszi a rasszista megnyilvánulásokkal szembeni hatékony fellépést.
A miniszter hozzátette, hogy a javaslat kizárólag olyan elemeket emelne be az alkotmányba, amelyeket Magyarország korábban már nemzetközi egyezményekben kötelezettségként vállalt.
Az igazságügyi tárca írásos háttértájékoztatója szerint „tehát szó nincs új korlátozási okok bevezetéséről”, mindössze az egyébként is hatályban lévő nemzetközi jogi kötelezettségek kerülnek be az alkotmányba. A javaslat szerint tiltott a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.
„Ezzel egyértelművé válna, hogy az ilyen jellegű magatartás semmilyen alapvető jog gyakorlása során nem élvez alkotmányos védelmet.” (…) továbbá „az Alkotmányba iktatott tilalom megsértését minden körülmények között a büntető jog szigorú szankciójával kell büntetni” – tartalmazza a tervezett alkotmánymódosítási javaslatról szóló sajtóanyag, mely szerint a korábbi gyűlöletbeszéd elleni javaslatok célja az „ésszerűtlenül tágan értelmezett szólásszabadság normális kereteinek megalkotása lett volna, azonban a kezdeményezéseket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta”.
Az élet rácáfolt Sólyomra?
Draskovics Tibor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a mindenfajta megkülönböztetéstől – különösen a faji-etnikai megkülönböztetéstől – mentes joggyakorlást. Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ez az alkotmányos védelem az Alkotmánybíróság értelmezése folytán nem kellően biztosított. Kevesek hangos gyűlölködéssel uszítanak, nyíltan megkülönböztető kijelentéseket tesznek.
A probléma nem új keletű. Az Alkotmánybíróság 1992 óta következetes gyakorlata elutasít minden büntetőjogi és polgárjogi eszközt az ilyen fajta megnyilvánulások ellen, kivéve, ha azok közvetlen erőszakra uszítanak – jegyezte meg Draskovics Tibor, aki szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll az alkotmány szellemével. Az Alkotmánybírósággal viszont nem lehet vitatkozni, csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte azt is, hogy „az élet cáfolja azt, amit a köztársasági elnök mondott”.
Sólyom László – aki az 1990-es években az Alkotmánybíróság első elnöke volt – február 28-án a Népszabadságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szólásszabadságnak „jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak megakadályozására, hogy a szólásszabadsággal való visszaélés erőszakhoz vezessen. Az erőszak érzelmi előkészítése büntetendő. Jogszabály van, az alkalmazás a probléma. Miért nem született az elmúlt tíz évben egyetlen elmarasztaló ítélet sem? Miért egy olyan – ennél sokkal enyhébb esetekre vonatkozó – büntető tényállás hiányát hozzák mindig elő, egy közösség általában vett megsértését, amilyen a világon sehol sincs? Az Alkotmánybíróság sem gördít akadályt az elé, hogy el lehessen ítélni azokat, akik mást etnikai alapon emberi méltóságában megsértenek. Bőven van lehetőség arra, hogy a jog megtorolja az emberi méltóság megsértését és a diszkriminációt.”
A Fidesz szerint a három csapás a megoldás
A Fidesz szerint nem az alkotmány módosítására, hanem a büntetési tételek szigorítására van szükség ahhoz, hogy az állam garantálni tudja az emberek biztonságát – mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója hétfőn az Országgyűlésben tartott sajtótájékoztatóján.
Az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb, elrettentésre alkalmas büntetésekre, gyorsabb bírósági eljárásokra és a rendőrség azonnali megerősítésére van szükség – közölte Répássy Róbert, majd hozzátette: a kormányfő javaslata „tipikus szocialista pótcselekvés”.
Mint mondta, arra van szükség, hogy az Országgyűlés elfogadja a Fidesz által benyújtott „három csapás törvény” javaslatát, hiszen az állam csak ilyen módon tudná megvédeni polgárait a elmúlt időszakban tapasztalt brutális bűncselekményektől.
A politikus úgy vélekedett, ha a kormány kész támogatni a Fidesznek a parlament előtt lévő javaslatát, akkor nagyot lépne abba az irányba, hogy ne fordulhassanak elő olyan brutális bűncselekmények, mint amilyenekről hallani lehet.
Az MDF és az SZDSZ várja a javaslatot
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint e tárgyban az Alkotmánybíróság háromszori, a köztársasági elnök kétszeri korábbi döntése miatt körültekintő szabályozásra lesz szükség. Mindaddig, amíg írásos, konkrét előterjesztést nem tesz le a tárca vagy a miniszterelnök, addig erről nem lehet véleményt formálni.
Fodor Gábor azt mondta, az SZDSZ várja a kormány javaslatát, és ha a liberálisok elé kerül, akkor meg fogják vizsgálni. A szabad demokraták elnöke kijelentette, hogy pártja védi az alkotmányosságot és a magyar alkotmányt. Hangot adott annak a véleményének, amely szerint nem hiszi, hogy az alkotmány „bármilyen szempontból alkalmas arra, hogy hirtelen felindulásból módosítsunk rajta, vagy akár jó szándékkal is eszközöljünk rajta módosításokat, amelyek a magyar alkotmányos rendet megbonthatják”. Közölte, hogy az SZDSZ mindig ellen szokott állni a politikai indíttatású alkotmánymódosításoknak.
