“A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, (és) ezek a követelmények annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte soha nem alkalmazzák (a jogszabályokat)” – írta terjedelmes országjelentésében a 2002-ben létrehozott, független szakértőkből álló testület, amely már öt évvel ezelőtt is készített jelentést Magyarországról.
A dokumentum összeállítói hangsúlyozták, hogy az a 2008. június 20-i helyzetet mutatja be, későbbi tapasztalatokat nem vesz figyelembe.
Számos előrelépés
Az ECRI megállapította, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest számos előrelépés történt: elfogadták az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt, olyan hatóságot hoztak létre, amely az egyének számára közvetlen lehetőséget ad a panaszok orvoslására, 2007 júniusában pedig országgyűlési határozatot fogadtak el a Roma Integráció Évtizede program stratégiai tervéről.
A strasbourgi szakértők azonban felhívták a figyelmet arra: a roma kisebbség hátrányai olyan természetűek, hogy hosszú távú, intenzív erőfeszítésekre lesz szükség a helyzet megváltoztatásához. Összegzésük szerint a romákat aránytalanul nagy munkanélküliség sújtja, az álláskeresésben hátrányos megkülönböztetéssel kell megküzdeniük, az oktatás és a lakhatás területén pedig a központi hatóságok erőfeszítéseinek sikerét sok esetben meggátolja az a mód, ahogyan a helyi hatóságok az intézkedéseket a gyakorlatba átültetik.
Elkülönítés
“A roma családokat a helyi hatóságok diszkriminatív szabályokkal és gyakorlatokkal fosztják meg a szociális alapon adandó lakhatás lehetőségétől, a roma gyermekeket pedig továbbra is sújtja az iskolai elkülönítés” – olvasható a dokumentumban.
A legutóbbi jelentés óta különösen nyugtalanító fejlemény Magyarországon – állapította meg az ECRI -, hogy jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus.
“A sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre elterjedtebb és virulensebb. Különösen az egyik radikális jobboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggályokat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nemcsak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt, de amiatt is, hogy olyan félkatonai stílusú egyenruhát és jelvényeket viselnek tagjai, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte a hatalmat a második világháború idején, és amelynek az uralma alatt több tízezer zsidót és romát gyilkoltak meg” – olvasható az ECRI-jelentésben.
Ennek összeállítói szerint “legalább egy olyan faji indíttatású erőszakos cselekmény történt, amelyet esetlegesen hozzá lehet kapcsolni ennek a csoportnak a rasszista megnyilvánulásaihoz”.
Túl magas szint
A fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes európai bizottság értékelése szerint a véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme lehetetlenné teszi a hatóságok számára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek életbe a rasszista megnyilvánulásokkal szemben.
“Bár egyrészről igaz, hogy a jogszabályok önmagukban nem tudják megakadályozni a rasszista hozzáállást, a Magyarországon érvényes, szinte korlátlan szólásszabadság megnehezíti azt a munkát, amelynek célja egy saját tagjaival szemben nyitottabb és toleránsabb társadalom létrehozása ” – hangsúlyozta az ECRI.
Határozottan ajánlják
A testület “határozottan ajánlja”, hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül azt, mennyire érvényesülnek a Magyarországon hatályos, rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok.
Azt is javasolja az ECRI, hogy a magyar illetékesek állítsanak fel országos, független követőrendszert, amellyel figyelemmel kísérhető és biztosítható, hogy az iskolafenntartók eleget tegyenek a központilag meghozott előírásoknak. E rendszernek különösen abban kell hatékonynak lennie, hogy tartsák tiszteletben a szegregáció tilalmát.
