A férfi először 2007-ben elektronikus levélben fenyegette meg a kormányt, majd 2008. szeptember 11-én – hogy nyomatékot adjon követelésének – egy gyújtóbombát helyezett el egy Miskolchoz közeli gázátemelő állomás mellett. A bombát – amely a vizsgálatok szerint emberéleteket is veszélyeztetett volna – időben megtalálták és hatástalanították.
A rendőrség adatgyűjtés, külföldi és magyar profilalkotók, informatikai adatok alapján jutott el a férfihoz, aki elismerte tettét. J. Zoltán anyagi gondjaival indokolta a bűncselekmény elkövetését.
Már figyelték
Tomin Szilvia, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának munkatársa elmondta: az ügyben 2007 októberében indult nyomozás, miután az első e-mailt elküldte a gyanúsított. Később még két elektronikus levelet küldött az elektronikai és informatikai végzettségű férfi, de ezután a kommunikáció megszakadt vele, és akkor nem volt lehetőség arra, hogy kiderüljön, ki is ő.
A férfi 2008 szeptemberében a Miniszterelnöki Hivatal e-mail címére megismételte követelését. Tomin Szilvia hangsúlyozta, hogy ekkor következett egy fordulópont, mivel a férfi már nemcsak fenyegetett, hanem nyomatékot adva követelésének elhelyezett egy gyújtóbombát Miskolcon. A rendőr őrnagy elmondta: a szerkezetet úgy sikerült megtalálni, hogy a fenyegetőző megjelölte annak helyét az egyik levelében.
Hét levél
Mint hozzátette, nehezítette a nyomozók munkáját, hogy a férfi olyan informatikai trükköket vetett be, amelyek azt célozták, hogy anonim maradhasson. Ennek ellenére sikerült elfogni a gyanúsítottat, aki összesen hét levelet küldött.
Tomin Szilvia közölte azt is, francia és amerikai profilalkotók, kriminálpszichológusok, nyelvészek bevonásával, a férfi személyiségelemzése során arra jutottak, hogy a férfi beválthatja fenyegetését. Szakértőt vontak be azért is, hogy az elkövetővel folytatott kommunikáció, elektronikus levelezés során a férfit megnyugtassák és ne robbantson – tette hozzá, jelezve: ez olyasmi, mint egy túsztárgyalás.
Kiderült, merre
A nyomozás során rendelkezésre álltak a levelek, az időpontok és a helyszínek, amelyeket a pénz átadásaként megjelölt a férfi, s amelyek alapján kirajzolódott, hogy az ország területén belül merre kell keresni a gyanúsítottat. Az adatok révén az elkövető egyik családtagjáig eljutottak a nyomozók, majd az ő környezetét feltérképezve eljutottak az elkövetőig.
Az alkalmi munkákból élő férfit múlt szerdán, a rendőrség különleges egysége fogta el Miskolcon, egy lakótelepen. A terrorcselekmény bűntette miatt gyanúsított férfit a bíróság elfogása óta előzetes letartóztatásba helyezte.
A bomba tette komollyá
Petőfi Attila, az NNI igazgatója azt mondta: az első leveleket is komolyan vették, de az ügyben a fordulópontot a gyújtóbomba kihelyezése jelentette. A dandártábornok nemmel válaszolt arra a kérdésre: felmerült-e az, hogy teljesítsék a férfi követelését. Hangsúlyozta: “főszabály az, hogy követelést nem teljesítünk”.
A konkrét ügyben a rendőrség még vizsgálja, hogy volt-e társa a férfinak, de a jelenlegi adatok szerint egyedül követte el tettét. Vizsgálják azt is, hogy családtagjai tudtak-e a bűncselekményről.
A nyomozók nem tudtak számszerű választ adni arra, hogy hány fenyegetés éri a kormányzati szerveket, Petőfi Attila közlése szerint ilyen statisztika nem áll a rendelkezésükre.
Életfogytig
Az NNI igazgatója a sajtótájékoztató bevezetőjében beszámolt arról, hogy 2003 óta ismeri a magyar büntetőjog a terrorcselekmény fogalmát, amely célzatos bűncselekményt jelent, személy ellen irányul, közveszélyt okoz és valamilyen fegyverrel követik el. Aki azzal a céllal, hogy állami szerv vagy más nemzetközi szervezet működését befolyásolja, illetve a lakosságot megfélemlítse, terrorcselekményt követ el, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
