A német konzervatív napilap Magyarországról rendszeresen tudósító munkatársa, Reinhard Olt a bécsi keltezésű írás bevezetőjében beszámolt a történtekről, s ezzel összefüggésben arról, hogy Pásztor Albert – hivatalából történt – átmeneti eltávolítása hatalmas hullámokat kavart, s a rendőrfőkapitány számára kéretlen támogatást eredményezett. A támogatás kapcsán az újság felidézte, hogy Pásztor Albert mellett Káli Sándor polgármesterrel az élen felsorakoztak a város szocialista vezetői, az ellenzéki Fidesz, továbbá a liberálisok képviselői is, sőt kiállt mellette a helyi romák megyei szervezetének vezetője is.
„Példamutató magatartásáért” dicséretet kapott a főkapitány azoktól a szélsőjobboldali csoportoktól is, amelyek „a cigánybűnözés elleni harcot” tűzték zászlajukra – írta a FAZ, megemlítve a parlamenten kívüli Jobbik pártot, valamint annak félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát. A tudósító beszámolt a két szervezetnek a Sopron melletti Ivánban tartott nagygyűléséről, amelynek résztvevői „egyes csoportok helyi betöréseire, lopásaira és antiszociális magatartására” figyelmeztettek, s dicsérték Pásztort azért, hogy volt bátorsága a nyilvánosság előtt beszélni „a kizárólag romák által elkövetett bűncselekményekről”.
A továbbiakban Reinhard Olt emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb magyarországi etnikai kisebbséget jelentő, mintegy 700 ezer cigány már évek óta a szélsőjobboldali csoportok „akcióinak” középpontjában áll. A gárda – a maga egyenruhás, de fegyvertelen alakulataival – többnyire olyan helységeken vonul keresztül, amelyekben magas a roma lakosság hányada. Mindeddig nem történt olyan eset, amely a gárdatagok által alkalmazott erőszakra utalt volna – írta a lap, hozzátéve, hogy a csoport felvonulásaival inkább pszichikai erőszakot, illetve nyomást akar demonstrálni. Ezzel ugyanakkor lejáratja a rendőrséget, mint az egyetlen törvényesen erőszakot gyakorolható szervet, s ezen keresztül az államot is.
Ezzel összefüggésben a FAZ emlékeztetett arra is, hogy tavaly ősszel megrázták a közvéleményt az egyes roma településeken végrehajtott támadásokról szóló hírek. Sőt gyilkosságok is történtek, amelyek rasszista háttér gyanúját keltették. A vizsgálatok kiderítették azonban, hogy „közönséges bűncselekmények” történtek – írta a tudósító.
Reinhard Olt beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök két évvel ezelőtt, egy a romák integrációjával foglalkozó konferencián amellett érvelt, hogy a kérdést ne nemzeti, hanem nemzetközi ügyként kezeljék. Azt hangoztatta, hogy a roma népcsoport társadalmi integrációjáért folyó harcot európai üggyé kell tenni. Magyarország – mint a lap írta – elnöki szerepet tölt be „A roma integráció évtizede” elnevezésű programban, amelyben Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával, Szerbiával, Macedóniával, Montenegróval, továbbá Csehországgal és Szlovákiával együtt 2015-ig közös erőfeszítéseket vállalt a romák képzésének és foglalkoztatásának támogatására. Ugyanakkor Magyarországon a mintegy 400 ezer munkaképes roma egynegyedének van csak tényleges munkája, s a többi országban is hasonló a helyzet. Ezzel egy időben a magyarországi romáknak csak szűken kétharmada fejezi be az általános iskolát, mindössze 1,8 százalékuk teszi le az érettségit, s 0,2 százalékuk tesz szert valamilyen főiskolai végzettségre.
Ebből fakadóan nemcsak a munkanélküliség magas a romák körében, de nagy a kilátástalanság is, amelynek következményeként növekszik a bűncselekmények elkövetésére való hajlam, ez pedig erősíti a „cigánybűnözés” kliséjét. Ebből az ördögi körből pedig a magyarországi szélsőjobboldal húz hasznot – írta a német konzervatív napilap.
