Jelen gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy az egészségügyre szánt költségvetési források ne csökkenjenek, de ha csökken a járulék, akkor az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) bevételi oldalán több adóbevételre van szükség – mondta az MSZP-s politikus. Az egészségügy nem tudja elviselni az egészségbiztosítás és az ellátásra fordított költségek csökkentését, de ilyen szándék nincs – fogalmazott Kökény Mihály, aki a tervezett adóátcsoportosításról bővebbet nem tudott mondani.
A szocialista politikus az ágazat bérhelyzetét firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, nincs napirenden, hogy idén komoly bérfelzárkóztatási program lesz. Véleménye szerint az a fontos, hogy megőrizzék a munkahelyeket, nem elvetve azt, hogy „ha a lehetőség adott lesz, akkor elkezdődhet egy érzékelhető bérfelzárkóztatás az ágazatban”. Kökény Mihály elmondta, pártja támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a szakképzés javítására irányulnak, mint például az ösztöndíjrendszer bevezetése, átképzések támogatása. A politikus úgy vélekedett, hogy gazdasági válság idején nem kell választani a gazdaság élénkítése és az egészségügyi rendszer fejlesztése között, e kettő között egyenlőségjelet lehet tenni.
Fontosnak nevezte, hogy a megindult uniós programok és pályázatok befejeződjenek, megvalósuljanak, az egészségügyet kiszolgáló háttéripart is fejleszteni szükséges, illetve az intézményeknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen működési formát válasszanak a jövőben. Kiemelte az ágazaton kívüli fejlesztéseket, továbbá arra is figyelni kell – mondta -, hogy a gazdasági fejlesztési operatív programokból ne maradjanak ki az egészségügyi vállalkozások. A tételes egészségügyi hozzájárulás emeléséről még nincs végleges javaslat – mondta kérdés kapcsán Kökény Mihály, hozzátéve, az erről szóló sajtóhíreket nem tudja megerősíteni. Mint fogalmazott: a kormány nincs kész ezekkel a tervekkel.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az elhangzottakra úgy reagált: minden reformnak és átalakításnak csakis az lehet az alapja, hogy az egészségügynek visszajuttatják a konvergenciaprogram alapján elvont 250 milliárd forintot. „Az emberek egészségén nem lehet spórolni, különösen nem válság idején” – mondta.
