Már most sokba van a Budapesti Egészségügyi Modell

Amilyen hangosra sikeredett a beharangozás, olyan csendes lett a start: a főváros vezetése „munkaindító-tájékoztatónak” nevezte azt a főigazgatói értekezletet, amelyet a Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) kidolgozásával megbízott konzorcium képviselői és a projekt irányítói tartottak a napokban. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes ezzel megadta a zöld jelzést a fővárosi egészségügyi ellátás átszervezésére. A visszafogott kommunikációra jó oka van az egészségügyért felelős szocialista városvezetőnek.

Baleseti ellátás. Kritikus helyzetek (Fotó: MTI)

Noha az eredeti tervek szerint a modell kidolgozása az év elején indult volna, most már a projektet szinte egyedül menedzselő Horváth Csaba is komoly késedelemről beszél. Lapunknak azt mondta: a tulajdonosi döntéstől függően ősszel kezdődhet az átszervezés. Árulkodó az is, hogy miközben a városvezető korábban nem egyszer „holdingként” emlegette a 12 kórház integrálásával létrehozandó társaságot, most többször is hangoztatta: modellről van szó. Akármi is legyen az egyesített szervezeti forma, a centralizálástól több milliárd forintos megtakarítást várnak évente.

Előmodell

Nem az első ilyen jellegű próbálkozás lesz a BEM. Az önkormányzat a közbeszerzések centralizálására 2005-ben életre hívta a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft.-t, amelynek az eddigi tevékenysége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 30 millió forintos alaptőkével létrehozott társaság működése dacára ugyanis több intézmény illetékese is arra kényszerült, hogy – megkeresve a törvényben lévő kiskapukat – maga lobbizzon a szolgáltatónál és megpróbáljon kialkudni némi türelmi időt. A közbeszerzési eljárások nem gyorsultak fel, de lényegesen egyszerűbbekké váltak – mondta korábban a cég ügyvezető igazgatója. A beszerzések elbírálási ideje azonban ugyanolyan hosszú maradt (átlagosan 4 hónap), mint volt.

Ám Horváth Csabának változatlanul az a véleménye, hogy a kapacitások kihasználásának az a legoptimálisabb módja, ha az ellátók egységbe forrasztják erőiket. Az előzetes kalkulációk alapján a 4–6 év alatt, mintegy 60 milliárd forintos ráfordítással kiteljesedő modell akár 20 százalékos működési megtakarítást is elérhet a jelenlegi, évi 90 milliárdos költségekhez képest. Főként az úgynevezett nem intézményspecifikus feladatokat központosítanák. A tervek szerint például az élelmezést, a mosatást, az őrzés-védelmet ezentúl valamennyi fővárosi fenntartású kórházban azonos cégek látnák el. A legnagyobb spórolást a közbeszerzések és az informatikai háttér centralizálásától remélik a projekt ötletgazdái.

Az átszervezés 14,5 ezer munkavállalót érint. A mostani elképzelések szerint a kulcsfeladatok központosítása igencsak beszűkíti a főigazgatók mozgásterét, de nem szünteti meg az autonómiájukat. A főpolgármester-helyettes igyekezett is megnyugtatni az értekezleten jelen lévőket; megígérte, hogy az átalakításokat fokozatosan, az érintettek javaslatainak figyelembevételével hajtják végre. A projekt vezetőivel együtt szoros együttműködést, elsőként korrekt és gyors adatszolgáltatást kért az intézmények vezetőitől. Az egyeztetésen nem titkolták: a részvétel (pontosabban az aktivitás) nem kötelező, de ajánlott.

Sokáig tarthat

Türelemre is szükség lesz, hiszen – mint azt az MSZP-s városatya is jelezte – a rendszer XXI. századi szintre hozása akár egy évtizedet is igénybe vehet. Szerinte ugyanis ilyen horderejű változtatások még sosem történtek a fővárosi egészségügy történetében. Persze a politikai közállapotok, valamint az egészségügy helyzetének ismeretében nem kis bátorságra vall egy évtizedre előre tervezni, ám legalábbis az előkészítésre szánt összeg nagysága már valóban történelminek mondható. A városházán egy koordinációs irodát is felállítottak tavaly nyáron. Információink szerint a közgyűlési vétó dacára több tízmillió forintból gazdálkodhat az a 7 fős csapat, amely a projekt szabályos végrehajtásáért felel.

Horváth Csaba. A főpolgármester-helyettes úgy véli, a kapacitáskihasználás legoptimálisabb módja, ha az ellátók egységbe forrasztják erőiket. Fotó: MTI

Az eddigi legnagyobb kiadási tételt azonban a Roland Berger–GKI–Tigres konzorcium tudhatja magáénak, amellyel december utolsó napjaiban, 250 millió forintos szerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat. A csoportosulás három pályázó közül nyerte el a projekt előkészítésének jogát – tudtuk meg a városházi illetékesektől. Tájékoztatásuk szerint a kidolgozott koncepciót és a résztanulmányokat magában foglaló anyag a júniusi közgyűlésen kerül napirendre. A fővárosi képviselők várhatóan ekkor dönthetnek a tucatnyi budapesti kórház egységbe szervezéséről. A tender győztesének még februárban el kell készíteni egy átfogó helyzetelemzést, majd márciusban megfogalmazni a modell úgynevezett „politikai koncepcióját”. A júniusig fennmaradó időszakban részletes helyzetelemzést, illetve teljes koncepciót várnak a konzorcium szakembereitől.

Pesti Imre. A Fidesz szakpolitikusa szerint. A mai helyzetben több mint kaland belevágni a budapesti kórházholding létrehozásába.Fotó: MTI

Pesti Imre, a Fidesz fővárosi szakpolitikusa – bár az alapelvek tekintetében egyetért a városvezetéssel – az eddig történtek alapján úgy véli, ez is egyfajta pénzlenyúlás. „A jelenlegi politikai helyzetben több mint kaland belevágni a budapesti kórházholding létrehozásába” – fogalmazott Pesti, az Országgyűlés és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának tagja. A költségeket is sokallja; mint mondja, az ország egészét lefedő, 176 kórházat érintő struktúraátalakítás „ára” alig haladta meg a 200 millió forintot. A fővárosi Fidesz-frakció szerint annál is kirívóbb több tízmillió forintért külön testületet létrehozni az átszervezés levezénylésére, mert az önkormányzatnál önálló egészségügyi ügyosztály és szakbizottság működik. Pesti – miközben fontosnak tartja, hogy a tulajdonosnak nagyobb rálátása legyen az intézmény gazdálkodására – úgy véli, túl merész vállalkozás egyidejűleg gazdasági társasággá alakítani és egységes irányítás alá vonni az intézményeket.

Koalíciós bírálatok

Ezúttal nem csupán az ellenzék soraiban, de a főpolgármester-helyettes frakcióján belül és a fővárosi koalíciós partnernél is komoly zúgolódást váltott ki az integráció ötlete. A liberális frakcióban arra figyelmeztetnek, hogy „ha már muszáj vásárra vinni az egészségügyi ingatlanvagyont”, az ebből származó bevételeket kizárólag az ellátás jobbítására szabad felhasználni. Erre pedig Horváth Csaba nyilatkozatai dacára sem látnak megfelelő garanciát. A szabad demokraták szerint a minőségjavítás egyik kulcsfeltétele, az intézmények közötti verseny lehetősége is megszűnik a közös irányítás alatt.

Nem véletlen, hogy Horváth Csaba csak harmadik nekifutásra és némi politikai ráhatással tudta elfogadtatni a közgyűléssel a terveket. (Úgy tudni, a szocialisták a fővárosi büdzsé decemberi elfogadásának függvényeként határozták meg a holding jóváhagyását.) A BEM megvalósulása előtt tehát még sok a buktató. A megkötött szerződések viszont már ketyegnek.