A tanácskozáson szó esett a magyar elnökség tervezett legfontosabb feladatairól is, a külügyminiszter az energiakérdést és a gazdasági válság kezelését emelte ki, míg a Fidesz szakpolitikusa a regionalitásra és a vízre koncentrálna, az Akadémia elnöke ugyanakkor a tudományt és a kutatást helyezné a fókuszba.
Az MTA besegítene
Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint unió régi tagállamainak gyakorlatával összevetve Magyarország késésben van a felkészülésben. Az MTA partnerséget kínál a kormányzatnak a magyar EU-elnökség sikere érdekében. Az Akadémia helyszíneivel, munkatársaival és kutatóival nemcsak a lebonyolításban, de a felkészülésben is segítséget tud nyújtani – tette hozzá az elnök A 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái című konferencián.
A féléves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. január 1-jén veszi át. A trió mandátuma azonban már 2010-ben elkezdődik, Magyarország partnere Spanyolország és Belgium lesz.
A tudomány központi elem lehet
Az Akadémia záloga lehet a folyamatosságnak is: a kormányzati ciklusokon átívelő folytonosság jegyében készek együttműködni az elnökségi feladatokban. Egy másfél éves, vitákkal terhelt kampányidőszak előtt áll az ország, amikor kevés esély van az egyetértésre. Bármilyen összetételű is lesz az új kormány, szervezeti, személyi változások várhatóak az elnökségi felkészülésben is – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Pálinkás József szerint a magyar uniós elnökség központi témájának a tudománynak és kutatásnak kell lennie.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország nincs lemaradásban a 2011-es magyar EU-elnökségi felkészülésében.
Kiemelte: mindenkit érdekeltté kell tenni, hogy a felkészülésben és az elnökségben sikeres lehessen Magyarország. Mint mondta, a sikerességhez fontos a politikai konszenzus.
MeH: nincs késés
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is hangsúlyozta, hogy nincs késésben az EU-elnökségi felkészülés. Csak azok a soros elnökséget betöltő országok voltak sikeresek, amelyek képesek voltak az unió közös ügyeire koncentrálni és konszenzust teremteni – emelte ki Csizmár Gábor.
Kolber István kutatás fejlesztési államtitkár szerint a tudomány mellett a kutatásfejlesztés és az innováció lehetne az egyik lehetséges prioritás a magyar elnökség idején.
Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, az elnökség óriási lehetőség egy-egy ország számára. Ha egy ország jól végzi a dolgát, akkor növeli a presztízsét, amely javítja jövőbeni érdekérvényesítési képességét – mondta Bayer József.
Az energiakérdés lesz a középpontban
Göncz Kinga külügyminiszter felszólalásában az energiakérdést és a gazdasági válság kezelését jelölte meg magyar uniós elnökség kiemelt témájának. A külügyminiszter szerint jól halad az elnökségi trió programjának kidolgozása. A magyar elnökség ezen belül is nagy hangsúlyt fektet majd a foglalkoztatásra, a gyermekszegénység csökkentésére és a romakérdésre – tette hozzá.
A házelnökhöz hasonlóan a tárcavezető is azt emelte ki: ahhoz, hogy sikeres legyen az elnökség, szükséges valamennyi politikai erő támogatása.
Németh Zsolt, az Országgyűlés magyar EU-elnökségi munkacsoportjának fideszes társelnöke szerint a regionalizmust és a víz témakörét is prioritásként kellene kezelni a 2011-es magyar elnökség idején.
A konferencián felszólaló politikus hozzátette: a regionalizmussal összefüggésben pártja egyebek mellett a határon átnyúló együttműködés támogatására gondol. Kijelentette: a kisebbségi jogvédelemnek a mindenkori magyar külpolitika prioritásának kell lennie, függetlenül attól, hogy Magyarország éppen betölti-e az EU soros elnöki tisztét.
Össznemzeti kérdés
A magyar EU-elnökséget össznemzeti kérdésnek nevezte. Azt mondta, várhatóan kormányváltás lesz a 2011-es magyar EU-elnökség előtt fél évvel, és ez speciális felkészülést tesz indokolttá.
Úgy fogalmazott: a Fidesz azt szeretné, hogy “a magyar elnökségből kihozzunk valamit”. Közölte: a Fidesz azt szeretné, a kormány készítsen koherens kommunikációs stratégiát a magyar elnökséggel kapcsolatban, hogy az állampolgárok fel tudjanak készülni rá.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportjának szocialista társelnöke is hangsúlyozta, hogy kommunikációs stratégiára lenne szükség az Európai Unió működésének bemutatásáért. A politikus is kiemelte, hogy társadalmi és politikai konszenzusra van szükség az uniós elnökség ügyében.
Az MSZP szerint érdemes lenne tárgyalásokat kezdeményez arról, hogy hogyan lehet kivonni az uniós elnökség kérdését a politikai kampánytémák közül az EP- és az országgyűlési választásokon – tette hozzá.
Nehéz az EU-t népszerűsíteni
A délutáni kerekasztal-beszélgetésen a társadalmi közérzet és a soros EU-elnökség sikerének összefüggéséről, a szakmai felkészültségről és a félelmekről esett szó.
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a magyar társadalom figyelmét saját ügyei kötik le, ezért nehéz az országban az Európai Uniót népszerűsíteni. Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora, Magyarország első európai uniós biztosa úgy látja, hogy az államapparátus szakmai felkészültsége kitűnő, viszont fél a politikai kockázatoktól, a 2010-es esetleges kormányváltás személyi következményeitől.
Hankiss Elemér szociológus az országban uralkodó közérzetre helyezte a hangsúlyt, kiemelve, ha az ország a jelenlegi társadalmi megosztottságot, a mentális válságot sugározza, akkor nem lesz sikeres az EU-elnöksége. A felkészülésről szólva Hankiss bírálta a kormányzatot amiatt, hogy – mint mondta -, nem megfelelő a kommunikációja.
Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár ezt nem tartotta megalapozottnak.
