iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozata az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit veszik alapul.
A sorozat előző részei:
A rossz gyerek nem kaphat egyest
Elbocsátható a diákverő tanár
A Bocskai-ruhás tanár esete
Ha egy diák a tanóráról, kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha a szülő írásbeli kérelmére a diák – a házirendben meghatározottak szerint – engedélyt kapott a távolmaradásra, igazoltan beteg volt vagy valamilyen egyéb alapos indok miatt nem tudott részt venni az órán. Ha a távolmaradást nem igazolja, a mulasztás természetesen igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor, és annak következményeiről. Ha ez eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével keresi meg a szülőket.
250 óra után évismétlés
A sokat hiányzónak évet kell ismételnie
A tanév végén nem kaphat osztályzatot az a diák, akinek az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát (szakképzésben az elméleti tanítási órák húsz százalékát, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát). Akkor is évismétlésre kötelezett a tanuló, ha egy adott tantárgyból a mulasztása meghaladja a tanítási órák harminc százalékát. Ezekben az esetekben csak akkor fejezheti be az évet a tanuló, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltakét, akkor a pedagógusok ezt megtagadhatják. Amennyiben a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
Ellentmondásos szabályozás
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa január 5-i állásfoglalásában azt írta, hogy a hiányzás nem jelenti automatikusan azt, hogy a kisdiák nem teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit. Szabó Máté szerint ezért módosítani kellene azt a rendeletet, amely a sokat mulasztó tanulók évismétlését írja elő.
A biztos szerint a bonyodalmat az okozza, hogy négy éve módosították a közoktatási törvényt, és azóta az általános iskola első három évében, valamint a negyedik évfolyamon félévkor nincs osztályzás. Szöveges minősítéssel kell értékelni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A kisdiák az első három évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. Az országgyűlési biztos szerint ennek eldöntése is osztályozóvizsgával volna lehetséges, függetlenül attól, hogy a tanuló még nem osztályozható.
A már nem tanköteleseknek 30-nál több igazolatlan óra után megszűnik a tanulói jogviszonyuk. (A tankötelezettség korhatára a 18., azonban az 1997. előtt általános iskolába lépők esetén még a 16. életév, tehát ez ma a 17-18 éves diákokat érintheti.) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti az érintettet, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá az illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. Alapfokú művészetoktatási intézményből már a tíz tanítási óránál többet mulasztó kimarad.
A közlekedési akadályt is el kell fogadni
Egyes esetekben a hiányzást automatikusan igazoltnak kell tekinteni. Az iskola nem kérdőjelezheti meg, nem bírálhatja felül például az orvosi igazolásokat, ugyanis a beteg gyermek az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A mulasztás akkor is igazolt, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni.
Egy beadványozó aziránt érdeklődött az ombudsmannál, hogyan kell alkalmazni a mulasztás szabályait, ha egy tanuló iskolát vált. (Folytatni kell-e az igazolatlan órák számolását vagy újra kell kezdeni.) Az ombudsman tájékoztatta, hogy a mulasztás számítására vonatkozó szabályok mindig nevelési, tanítási évre vonatkoznak, ennek megfelelően az igazolatlan órák számát folytatólagosan kell számolni. Ezért ha a tanuló intézményt vált, a két intézménynek együtt kell működnie, és meg kell osztaniuk egymással a mulasztással kapcsolatos információkat.
Az ombudsman szerint alapos oknak kell tekinteni a különleges időjárásból vagy egyéb előre nem látható eseményből adódó közlekedési akadályokat, továbbá a középiskolai felvételin való részvételt is. Ugyancsak igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, illetve ha a tanuló a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott az iskolából való távolmaradásra. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Egy szülő az iskola házirendjének az ügyeletes tanulókra vonatkozó szabályai ellen emelt kifogást az Oktatási Jogok Hivatalánál. E szerint a portai ügyeletes tanulók 7.50-től 14.10-ig kötelesek szolgálatot teljesíteni, és ez az elfoglaltság a beadványozó szerint megakadályozza őket, hogy részt vegyenek a kötelező és a választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon. Az oktatási biztos szerint nem tartozik a törvényben felsorolt ,,egyéb alapos indok” fogalma alá az ügyeletes munka miatti távolmaradás, tehát ezen az alapon a tanulók mulasztása nem tekinthető igazoltnak. Mivel az igazolatlan mulasztáshoz a jogszabály súlyos jogkövetkezményeket fűz, az iskola nem kötelezheti a diákot arra, hogy tanítási időben, az intézményben ügyeletes portai feladatot lássanak el.
Több konkrét eset alapján az ombudsman azt is leszögezi, hogy nem alkalmazhatók az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei, ha a tanuló a testnevelés felszerelését hagyja otthon, és emiatt nem tud részt venni a testnevelés órán, valamint akkor sem, ha nem ünneplő ruhában jelenik meg az iskolai ünnepségen.
A késések idejét össze kell adni
A mulasztással szorosan összefügg a tanóráról való késés problémája. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje – a házirendben foglaltak szerint – összeadható. Ha ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy – igazolt vagy igazolatlan – órának minősül. Fontos azonban, hogy az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, már csak azért sem, mert az sértené a diák tanuláshoz való jogát. Az ezzel ellentétes gyakorlat akkor sem jogszerű, ha azt a házirendben szabályozzák, és az sem, ha a szülőket tájékoztatják arról, hogy a gyermeket haza küldték.
Egy általános iskolában tanuló gyermekek szülei azért fordultak az Oktatási Jogok Hivatalához, mert aggályosnak tartották, hogy a reggel késve érkező gyermekeket nem engedik be az iskolába, igazolatlan napot kapnak, és nem biztosítják a felügyeletüket. Az intézményben hasonló módon jártak el az óráról való kiküldés esetében is, amikor a tanulók igazolatlan órát kapnak, és felügyeletük szintén nem volt biztosított.
Az intézmény vezetője elismerte, hogy a gyakori késések miatt – szóbeli figyelmeztetések után – a tanulókat hazaküldték, és igazolatlan napot kaptak. Továbbá tájékoztatta a hivatalt, hogy a tanulók rossz magatartásukkal sokszor zavarták a tanítási órákat, ezért gyakran fordult elő, hogy kiküldték őket az óráról. Az ombudsmani hivatal kezdeményezte, hogy a jövőben a tanulók késésének összeszámolása a jogszabályoknak megfelelően történjen. Az intézményvezető a kezdeményezést elfogadta.
