Emlékeztetett arra, a törvény még a rendszerváltáskor született, amikor a sztrájk tekintetében nem sok tapasztalata volt a jogalkotóknak.
Hozzátette: a hagyományok szerint a sztrájktörvényt csak az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal együtt lehetne megváltoztatni, de ott ebben nincs egyetértés, ahogyan a pártok álláspontja is vegyes.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: nem vitatva, hogy a szakszervezeteknek joguk van sztrájkolni, és nem megkérdőjelezve a követelésüket, de az utazni akaróknak is vannak jogaik. Szavai szerint úgy kell intézni a dolgokat, hogy azt érezhesse mindenki, hogy van egymás iránt felelősségük az embereknek.
Kicsi mozgástér
A miniszterelnök szerint van még lehetőség a közeledésre a kormány és a szakszervezetek között a közalkalmazottak januárra tervezett sztrájkja előtt. Arra a kérdésre, hogy van-e még mozgástér, azt válaszolta: százmilliárd forintot terveztek a költségvetésben bérekre, de tudható volt, hogy ebből minden nem jön ki.
Mint mondta, a fegyveres testületekkel napokon belül megállapodhatnak, a közalkalmazottakkal pedig tovább kell tárgyalni. A kormányfő jelezte, tudja, hogy a közalkalmazottak közül nagyon sokan nincsenek jól megfizetve, mégis megértést kér tőlük. Hangsúlyozta: a fő szempont, hogy az alacsony jövedelműeket védjék.
Orbán sokat mondott
Gyurcsány Ferenc kiemelte: nem ismer egyetlen olyan számítást vagy megbízható szakértői becslést sem, amely egyetértene Orbán Viktorral abban, hogy várhatóan 250 ezren válnak munkanélkülivé a gazdasági válság miatt. A kormány becslése szerint ez a szám 50 és 100 ezer között mozog majd.
Szerinte egy politikusnak nem szabadna riogatni az országot, ebben a helyzetben józanságra van szükség. Persze, “aki hat éve azt mondja, hogy jön a farkas, annak egyszer igaza lehet, mert egyszer valóban jöhet a farkas” – hangoztatta. A miniszterelnök – mint mondta – nem ismer szakmai kifogásokat a kormány gazdasági válságkezelésével kapcsolatban.
Nem beszél úgy
Orbán Viktor szavaira reagálva, miszerint a kormány pénzügypolitikája egy zsebtolvajéval egyenlő, a miniszterelnök azt mondta: nem jó, ha a politikából sértegetés lesz. Olyan politikus, aki az országot formálni akarja, nem használ ilyen nyelvet. Ha mi így beszélünk, és ilyen mintát mutatunk, akkor az országban nem megértés, hanem békétlenség lesz – jelentette ki.
A kormányfő leszögezte, ha a válság megköveteli, akkor ismét beavatkoznak. A miniszterelnök erre három példát hozott: ha a tervezettnél sokkal kisebb lesz az infláció vagy a növekedés, illetve a tervezettnél sokkal jobban nő a munkanélküliség. Ha ez a három kockázat együtt bekövetkezik, a parlamentnek össze kell ülnie, és eldöntenie a továbbiakat – fűzte hozzá.
Januártól visszatér 2006-ba
Gyurcsány Ferenc a jövőre vonatkozóan arról beszélt, januártól visszatér oda, amit 2006-ban ígért. Közölte, rá akarja beszélni az országot arra, hogy lépje át az árnyékát, ne ijedjen meg a változásoktól.
A miniszterelnök azt mondta, nagyon nem izgatja ma a választás. Lehet, hogy a választók is megértik, hogy jobb nekik egy olyan miniszterelnök, aki nap mint nap nem őket akarja kiszolgálni, hanem az országot akarja szolgálni – mondta.
Jelek
Arra a felvetésre, mennyire tartja reális lehetőségnek, hogy a Fidesz hajlandó az összegfogásra, úgy válaszolt: nagyon jó, ha így gondolják. Van erre is jel, de időnként másra is – jegyezte meg a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy minden fontosabb dolgot át tudtak vinni a parlamentben, ott képesek voltak koalíciót teremteni, és a jó ügyekhez továbbra is lehet támogatót találni. Megjegyezte, valószínűleg félreértés volt, hogy a Ház nem fogadta el hétfőn a szakmunkás-ösztöndíjról szóló javaslatot, ezért ezt újra beterjesztik.
