Az iskolák működésének általános kereteit természetesen törvények határozzák meg, de tanítási év konkrét feladatainak végrehajtását helyben kell megszervezni, hiszen tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is. A tanév kezdő és befejező napját, valamint a tanítási szünetek időszakát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.
Egy pedagógus azzal kapcsolatban kért tájékoztatást az oktatási jogok biztosától, hogy május 1-jén milyen feltételekkel lehet ballagást szervezni. Az adott tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza a tanév időtartamát (kezdő, valamint utolsó napját), a szünetek időpontját, valamint a tanítási napok számát. Az iskola ezektől a törvényben meghatározott esetekben azonban eltérhet. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a közoktatási törvény szabályozza. Amennyiben a ballagás szerepel az iskola pedagógiai programjában, akkor az kulturális rendezvénynek minősülhet, s az csak tanítási napon szervezhető.
Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.
A diákok, szülők beleszólhatnak az iskolai döntésekbe
iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozata az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit veszik alapul.
A sorozat előző részei:
A rossz gyerek nem kaphat egyest
Iskolát és tanárt is választhat a diák
Elbocsátható a diákverő tanár
A következő rész jövő héten jelenik meg!
A diákok és a szülők önállóan és képviseleti szerveiken keresztül véleményük kinyilvánításával részt vehetnek az intézmény bármely döntésében.
Gyakran e döntések érvényességének feltétele a véleményük meghallgatása, és egyes kiemelt fontosságú ügyekben a jogszabálytól való eltérés csak az oktatási szereplők képviseleti szerveinek konszenzusával valósítható meg. Ezeken a területeken mutatkozik meg leghangsúlyosabban az oktatási szereplők együttműködésének szükségszerűsége.
Törvénytelen annak az intézményvezetőségnek az eljárása, amely az iskolai diákönkormányzat döntése alapján kijelölt tanítás nélküli munkanap „technikai okok” miatti elmaradásáról döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy a diákbizottság által tervezett programok nem kötik le a tanulókat. A közoktatási törvény szerint a diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A nevelőtestületnek joga van a diákönkormányzat által kijelölt tanítás nélküli munkanap megszervezésével kapcsolatban észrevételeket tenni, azonban ennek a napnak a megszervezése nem vonható el a diákönkormányzattól, és ezt a napot az iskolavezetőség nem törölheti el. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet lehet benyújtani, és a fenntartó döntése ellen – a törvényben foglaltak szerint – a bíróságnál jogorvoslattal is élhet.
Tilos a reklám, de…
Az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatban további megszorítások vannak: az iskolában, illetve azon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
Ha az iskolaigazgató – amennyiben erre az alapító okirat feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét arról, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. Az intézményvezető nem köthet megállapodást, ha a szakvélemény szerint az árukínálat nem felel meg ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői közösség a megállapodás megkötését támogatja. Az iskolában folytatható reklámtevékenység szabályainak elfogadásához, illetve az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározásához az iskola vezetőjének be kell szerezni az iskolai, kollégiumi szülői szervezet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.
Hajnalban nem lehet órát tartani
Elméleti tanítási órát az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Amennyiben van rendelkezésre álló elegendő tanterem, az elméleti tanítási órákat délelőtt kell megszervezni. Az első órát – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, tehát legkorábban negyed nyolckor kezdődhet a nulladik óra.
Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet, de a tanítási órák ideje hatvan percnél nem lehet hosszabb, továbbá az egy tanítási napon alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. További megszorítás, hogy a tanítási órák között szünetet kell tartani, amelyeket az iskola házirendje határoz meg. Mindebből következik, hogy nem lehet összevont, kilencven perces tanórát tartani szünet közbeiktatása nélkül.
A magas óraszám még nem jogsértő
A szülők gyakran sérelmezik, hogy gyermekeik túlságosan leterheltek a magas óraszámok miatt. A közoktatási törvény meghatározza, hogy az egyes iskolai évfolyamokon naponta legfeljebb hány kötelező tanítási órája lehet a tanulónak. Ezek a rendelkezések azonban csak a kereteket határozzák meg, amelyeken belül egy-egy intézmény oktatási szereplői maguk állapíthatják meg a mindennapokban követendő részletes szabályokat. A magas óraszám önmagában nem okoz jogsérelmet, a tanuló túlterheltsége ezzel szemben érdeksérelmet okozhat a szülőnek és a tanulónak egyaránt.
A törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja, a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokra. Évfolyamonként meghatározza továbbá a tanulók érdekében a kötelező tanórai foglalkozások felső határát. Lehetősége van ugyanakkor a tanulónak arra, hogy magára nézve kötelezőként a fentieket meghaladó számú órát vállaljon.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ilyenkor az iskolába történő beiratkozás jelenti a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását. Az intézményt természetesen ebben az esetben is szigorú előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli. Fel kell hívni a tanulónak és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban is a beiratkozás jogkövetkezményeire.
Egy gimnáziumi tanuló azzal kapcsolatban kért tájékoztatást az ombudsmantól, hogy iskolájában hogyan lenne lehetőség kötelező, illetve választható tanóraként filozófiát tanulni. A közoktatási törvény szerint a tanuló joga, hogy tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván. A szabad tantárgyválasztás jogának gyakorlása azonban csak az intézményi korlátok között lehetséges. A helyi tanterv meghatározza az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. A kerettantervvel és a helyi tantervvel kapcsolatos jogszabályok nem tartalmaznak kötelező előírást filozófia tanóra tartására. A rendelkezések a nevelőtestület belátására bízzák, hogy a filozófiával kapcsolatos ismereteket önálló óraként, vagy esetleg más tanóra keretében adják át tanulóiknak. A tanuló érettségi vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon, az intézményi lehetőségek keretében segíti. A tantárgyak megválaszthatóságának kérdésében a jogszabályi rendelkezések betartása mellett csak a nevelőtestület, illetve az intézményvezető jogosult dönteni.
