Az elmúlt hetekben politikusok, szakértők kongatták meg a vészharangot: az emberek még sosem féltek ennyire, a közbiztonságot rossznak tartják, és már az utcára sem mernek kimenni. Münnich Iván agressziókutató lapunknak nyilatkozva megerősítette: az embereknek rossz a közérzetük, és ez a rendőrség leépítésének tudható be elsősorban.
Nem a mennyiség, a minőség a lényeg
Lapunk kérdésére, hogy ez valóban befolyásolhatja-e a rendőrség teljesítményét, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője kifejtette: nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg. „Ha megnézzük az európai rendőrségeket, azt látjuk, hogy nem a létszámot, hanem a reagálóképességet növelik. A látható rendőrség elve felett már eljárt az idő, már csak azért is, mert annak prevenciós jellege nem igazolt” – fogalmazott Garamvölgyi László. Hozzátette: a rendőrség új, garantált minőségű személyi felszerelést kapott az elmúlt három évben, az EU szabványai szerint.
A rendőrség szóvivője állítja: az emberek továbbra is bíznak a rendőrségben. „Minden hónapban megjelenik egy rangsor, amelyet az állami szervek iránti bizalmi index alapján állítanak össze. Ezen a listán a rendőrség továbbra is előkelő helyen áll, csak az Alkotmánybíróság előz meg minket” – hangsúlyozta Garamvölgyi. A szóvivő elismerte, hogy 2007 májusában, a Zsanett-ügy kipattanásakor sokat zuhant ez az index, ám azóta sikerült visszatornázniuk magukat.
Garamvölgyi László elmondta, hogy a rendőrség is érzékeli a kistérségeknél a biztonsági deficitet, ám ennek orvoslására hozták létre a körzeti megbízott intézményét, az ott alkalmazottak fizetését ráadásul nettó 30-40 ezer forinttal megemelték. „Több mint száz ilyen települést térképeztünk fel, és év végéig összesen 150 körzeti megbízottat helyezünk el ezeken a helyeken. Javulni fog a közbiztonság” – véli Garamvölgyi.
A statisztika javulást mutat
Az ORFK szóvivője kifejtette: az év első tíz hónapjának statisztikáját nézve nem emelkedett a bűncselekmények száma, azt az állítást tehát, hogy drasztikusan nőtt volna az ismertté vált erőszakos bűncselekmények száma, semmi sem támasztja alá.
Erőszakos bűncselekmények számának alakulása 2000 januárja és 2008 októbere között (Grafika: FN)
Garamvölgyi hangsúlyozta: a rendszerváltás óta a rendőrség kríziskommunikációt folytat, hiszen mindig voltak olyan ügyek, amelyek felrázták a közvéleményt. „1990-91-ben megduplázódott az ismertté vált bűncselekmények száma, megjelent az oroszajkú bűnözés, és olyan új kategóriák kerültek be a köztudatba, mint a zsarolás, vagy bérgyilkosság, ami addig nem volt megszokott itt. Következő évben kezdődött az olajügy, 1996-ban pedig a belügyminiszter mondta azt, hogy ami itt van, az nem közbiztonság. Ez volt ugye a robbantásos gyilkosságok időszaka. 1998-ban volt a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai merénylet, 2002-ben Mór, és kirobbant a K&H-ügy. A 2006-os székház-ostrom pedig a rendőrség Mohácsa volt. Mindig voltak tehát problémák, de a rendőrség tette a dolgát” – mondta a rendőrség szóvivője.
Garamvölgyi László szerint azonban kiemeli: valóban történtek olyan, nagy horderejű, a média figyelmének központjába kerülő esetek, mint a nagycsécsei, a kiskunlacházai, vagy a pécsi gyilkosságok. „Ezek presztízs-ügyek, itt kiemelten kell intézkedni. Ahol romák voltak az áldozatok, oda roma rendőröket küldtünk, és a kézigránátos eseteknél 10-10 millió forintos nyomravezetői díjat tűztünk ki. A rendőrség teszi a dolgát, és biztos vagyok benne, hogy elfogjuk a tetteseket” – hangsúlyozta az ORFK szóvivője.
A számok csökkennek
Bár Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy olyan rossz a közbiztonság, hogy az emberek félnek kimenni az utcára, az ismertté vált erőszakos bűncselekmények száma csökkenést mutat. Az ORFK által a FigyelőNet rendelkezésére bocsátott statisztika szerint, míg 2000-ben 345 gyilkosság történt, 2001-ben pedig 379, addig tavaly 293, idén az év első 10 hónapjában pedig 207.
Vagyon elleni bűncselekmények számának alakulása 2000 januárja és 2008 októbere között (Grafika: FN)
Hasonlóan kevesebb a súlyos testi sértések száma is (2000-ben 7621, tavaly 7309, idén októberig pedig 6078 ilyen esetet regisztráltak). Igaz, a könnyű testi sértésre vonatkozó adat emelkedett: a 2000-es 3280-ról tavaly 4384-re, idén pedig 3825 ilyen bántalmazást jelentettek.
A nemzeti, etnikai, faji kisebbség, vagy vallási csoport elleni erőszakos cselekmények száma sem ugrott meg, sőt: 200-ben 8, 2001-ben 12, tavaly 9, idén októberig pedig 8 esetről kapott értesítést a rendőrség. Jelentősen csökkent az ismertté vált nemi erőszak száma: az ezredfordulón 294, 2007-ben 215, idén pedig 165 ilyen bűntettet regisztráltak.
Az adatok szerint kevesebben zsarolnak és rabolnak, mint a kétezres évek elején, viszont közel másfélszer annyi embert fosztottak ki tavaly, mint 2000-ben.
