Egy 1996-ban született kormányrendelet szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt öt évvel nyugdíjba vonuljon, amennyiben megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltató egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíjának megfelelő összeget arra az időre, amíg eléri a törvényben meghatározott korhatárt.
Ez a korengedményes nyugdíjra vonatkozó szabály azonban csak jövő év január 1-ig áll fenn – mondták kormányzati politikusok az MTI-nek. Hozzátették: jövő évtől egy cég sem kezdeményezheti, hogy alkalmazottja korengedményes nyugdíjba vonuljon. Ha az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén sikerül megállapodni a korengedményes nyugdíj igénybevételéről, akkor a kormány egy rendelettel kiigazíthatná a munkavállaló és munkáltató közötti megállapodást – szögezték le.
Az MTV Híradó pénteki értesülése szerint a kormány a foglalkoztatási válság miatt tolná ki a korengedményes nyugdíj megszüntetésének határidejét. A munkaügyi tárca számításai szerint ezzel a lehetőséggel mintegy 60 ezer munkavállaló élhet majd. Az MTI-nek szocialista politikusok azt mondták: mérlegelni kell majd, hogy mi lehet a lépés haszna, hiszen a korengedményes nyugdíj fennmaradásával az államkassza „kétszeresen is rosszul járna”.
Ki kell fizetni ugyanis az így nyugdíjba vonulók járadékát, emellett munkából való kilépésük miatt adó-, és járulékbevételektől esne el a büdzsé. Ezzel szemben viszont több ezer ember „menekülne meg” a munkanélküliségtől, akiket ellenkező esetben segéllyel, szociális juttatásokkal kellene segíteni.
