Belföld

A gárdát uszítanák a hivatalnokokra

admin

2008. 12. 02. 06:30

A Magyar Gárdával fenyegetőznek újabban a közhivatalok elégedetlen ügyfelei. Politikai elemzők szerint a Magyar Gárda jó érzékkel tapint rá a társadalom növekvő biztonságigényére, és fokozza a félelemérzetet. A gárda vezetői úgy látják: meglévő igényeket szolgálnak ki, szigorúan törvényes keretek között.

A Magyar Gárdától várnak elégtételt a különféle hatósági eljárások során érdeksérelmet elszenvedett emberek – számolt be lapunknak egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő. Bár a jelenség viszonylag újkeletű, máris az ország több pontján tapasztalták, elsősorban vidéken. Legyen szó építési engedély megtagadásáról, iskola bezárásáról vagy a kedélyeket különösen borzoló szociális segélyről, a felháborodott ügyfelek mind gyakrabban hivatkoznak arra, hogy feljelentést tesznek a Magyar Gárdánál.

A hivatalnok nem tud arról, hogy valóban történtek-e ilyen lépések, mint ahogy az sem ismert, hogy pontosan milyen intézkedést remélnek a panasztevők a szervezettől. Mindenesetre a közelmúltban röpködő Molotov-koktélok légkörében nem tartja túl megnyugtatónak a helyzetet.

A maffia rokona?

A Jobbik által 2007 nyarán életre hívott Magyar Gárda nem titkolt célja, hogy olyan ügyeket sajátítson ki a szélsőjobboldali párt számára, amelyeken hosszú ideje nem történt előrelépés, és így kiaknázza az érintett lakosság elégedetlenségét – magyarázza Juhász Attila, a Political Capital Institute (PC) kutatási igazgatója. Ilyen témakör például a vidéki közbiztonság vagy a cigánykérdés.

A közigazgatás működését megkérdőjelezni azonban jóval kockázatosabb lenne a Magyar Gárda számára, hiszen a hatóságok fenyegetése nyíltan rendszerellenes megnyilvánulás, és büntetőjogi kategória – hangsúlyozta a politológus a FigyelőNetnek. A politikai elemzőnek nincs tudomása a Jobbik vagy a Magyar Gárda ilyen irányú kommunikációjáról. Sőt, a Jobbik a parlamentbe törekszik, ezért kifejezetten vigyáz arra, hogy ne legyen rendszerellenességgel vádolható.

Politikai törekvés civil köntösben

A gárda civilszervezetként definiálja magát, miközben nyíltan hirdeti tagjai felkészítését védelmi (katasztrófa-, rend- és honvédelmi) feladatokra, a rendőrség, a hadsereg, vagyis az állam alkalmatlanságára hivatkozva. A civilség hangsúlyozása és az egyesületi forma nem pusztán a bírósági bejegyzés jogi buktatóinak elkerülésére szolgál, hanem politikai stratégia is egyben: a Jobbik a társadalom politika- és pártellenességére alapozva különböző politikai törekvéseket igyekszik civil köntösbe bújtatni.

Juhász Attila leszögezi: semmiképp nem tekinthető normálisnak, ha egyes állampolgárok nagyobb hitelt tulajdonítanak egy kétes legitimitású, radikális párt szervezetének, mint az állami hatóságoknak. Történeti példák sora bizonyítja, hogy ez milyen súlyos következményekkel járhat: a harmincas évek Európájában a szélsőséges pártok félkatonai szervezetei töltöttek be hasonló szerepet, de ide sorolható a szicíliai maffia is, amely az életképes államhatalom hiányában jött létre.

„Minden demokratikus politikai rendszerben az államé az erőszak monopóliuma. Ezen az sem változtat, hogy sok más országhoz hasonlóan a jogszabályok nálunk is lehetővé teszik őrző-védő magáncégek vagy civilszervezetek megalakulását – ezt a jogi lehetőséget használja ki a Magyar Gárda” – mondta a szakértő. Hozzátette: a szervezet jó érzékkel tapint rá az emberek megnövekedett biztonságigényére, sőt tudatos kampányolással fokozza is a félelemérzetet. A „cigánybűnözés“ szó megjelenése a köztudatban például egyértelműen a gárda médiaszerepléséhez köthető – idézi Juhász Attila a PC nemrég megjelent tanulmányát.

Félnek elítélni

„Nehéz definiálni a Magyar Gárda társadalmi bázisát, de az biztos, hogy meglehetősen széles. A cigányokkal szembeni előítéletesség közös nevezőül szolgál a leszakadóban levő társadalmi rétegek és az iskolázottabb, magasabb jövedelmű középosztály számára” – emelte ki Juhász Attila. Véleménye szerint a vidéki közbiztonság problémájával pedig nemcsak a helyi lakosságot lehet megfogni, hanem például a jómódú városiakat is, akik falusi nyaralójukat féltik.

A kutató hozzáteszi: statisztikailag nem igazolható, hogy valóban romlott volna a közbiztonság az országban. Míg Nyugat-Európában egy ilyen szervezetet rövid úton betiltanának, nálunk igencsak határozatlan az igazságszolgáltatás álláspontja a Magyar Gárda ügyében. Ennek okát az elemző az egységes politikai fellépés hiányában látja.

„Az MSZP előszeretettel hárítja a felelősséget a legnagyobb ellenzéki pártra, a Fidesz pedig – abbéli törekvésében, hogy az egész jobboldalt lefedje – sohasem utasítja el egyértelműen a radikális politikai megnyilvánulásokat. Nem csoda, hogy ilyen politikai hangulatban az állami szervek elbizonytalanodnak” – véli Juhász Attila.

A gárda sosem lesz alternatíva

A szakember óva int attól, hogy bolhából csináljunk elefántot: a Magyar Gárda tevékenysége sosem lesz valós alternatívája a közigazgatás hatáskörének. Inkább a közvélemény befolyásolása miatt tartja aggályosnak a szélsőjobboldali szervezet fellépését.

Amilyen gyorsan sikerülhet aláásni a hivatalos szervek, például a rendőrség tekintélyét, annál nehezebb lesz helyreállítani ezt a megrendült bizalmat. Arról nem is beszélve, hogy kifelé sem fest éppen rózsás képet az országról. A radikálisok tevékenysége például a feszült magyar-szlovák viszonyban is jelentősen gyengíti hazánk érdekérvényesítő képességét.

„A világ távolabbi pontjaira pedig egészen elképesztő formában jut el a gárda híre: megalakulása idején egyes amerikai lapok egyenesen a dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították a szervezetet. Ez nyilván nonszensz, de jól mutatja, hogy a Magyar Gárda tevékenysége a nagy hazai és nemzetközi médiafigyelem hatására jelentős mértékben rontotta a Magyarországról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, valamint demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően” – fogalmazott Juhász Attila lapunknak.

Gárdisták a szomszédban

„Tény, hogy rengeteg panasz érkezik a Magyar Gárdához“ – erősíti meg Vona Gábor, az egyesület és egyben a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Ezeknek zöme a biztonsággal kapcsolatos, bár a lét-, a köz- és a jogbiztonság területei között nincs éles határvonal. Vannak, akik a lakásmaffia áldozatai lettek, vagy egyéb jogi útvesztőben bolyonganak, és hiába várnak segítséget az önkormányzattól. Akadnak olyanok is, akiknek az életét szomszédaik keserítik meg, ám a hatóságok itt is tehetetlenek.

Ilyen esetekben a Magyar Gárda is legfeljebb együttérzéséről biztosíthatja a hozzá fordulókat, hiszen ez csupán egy mozgalom, amely törvényes keretek között működik, így ha akarná, se vehetné át állami szervek szerepét. Természetesen léteznek áthidaló megoldások: Vona Gábor egy szarvasi társasház példáját említi, ahol egy lakó irodát adott ki a Magyar Gárdának. Így közvetve lehetőségük nyílt arra, hogy az adott lakóközösségben biztosítsák a rendet – és ezzel sikeresen éltek is.

Bátorító jelenlét

A Magyar Gárda vezetője úgy véli: az, hogy az emberek olyan rendteremtő erőt tulajdonítanak a szervezetnek, amely meghaladja valós hatáskörét, nem annyira a gárdát minősíti, mint inkább a jelenlegi kormányzatot. „Az állami intézményrendszer az összeomlás felé tart, a gazdasági válság pedig csak gyorsítja a folyamatot. A parlamenti csatározások egyre jobban eltávolodnak az emberek valós problémáitól“ – emelte ki Vona Gábor a FigyelőNetnek. Hozzátette: a Magyar Gárda nem puszta mozgalom, hanem szimbólum is: valós kapaszkodók híján mind többen ebben látják a mentsvárukat.

Vona Gábor emlékeztet: a Magyar Gárda sehová nem megy hívatlanul, valamennyi megkeresés a lakosságtól származik. Ha felvonulnak valahol, az azért van, hogy példájukkal, jelenlétükkel bátorítsák az embereket a közös fellépésre saját érdekükben. Úgy látja, az alulról szerveződő társadalmi formációk jelenthetik a megoldást a szétesőben levő politikai rendszerre.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.