A költségvetés megszavazása az SZDSZ-t, mint ellenzéki pártot első látásra természetesen inkább hátrányosan érinti, ám az elmúlt hetek vitái, és különösen a gazdasági válság környezetében a döntés váratlannak nem nevezhető – mondta lapunknak Gyulai Attila.
A Political Capital Institute elemzője szerint az alapvető kérdés ebből a szempontból nem is az, hogy támogatja-e az SZDSZ a költségvetést, hanem az, hogy a kormány (és a liberális párt) milyen keretbe tudja helyezni a büdzsét.
A kommunikáción múlik?
„Ha csupán arról lesz szó, hogy a kormánypártok támogatják, az ellenzékiek elutasítják, ahogyan a Fidesz érvel, akkor az SZDSZ kedvezőtlen helyzetbe kerül. Ha azonban a kormányoldalon sikerül erősíteni azt az érvelést, amely szerint a felelős pártok ebben a helyzetben támogatják a költségvetést, akkor az SZDSZ pozíciója nem romlik jelentősen – már az előzetes várakozások miatt sem” – véli az elemző.
Gyulai Attila szerint feltehető, hogy az SZDSZ potenciális támogatói is inkább a stabilitás mellett állnak ebben a helyzetben, és nem a kiélezetten konfliktusos stratégiát támogatják. De szükséges a döntés elfogadtatása, értelmezése.
„Ebből a szempontból fontos, hogy a plafontörvény elfogadtatását az SZDSZ magához tudja kötni, tehát a kezdeményezést be tudja úgy mutatni, mint ami a büdzsé támogatásának feltétele volt. A költségvetés támogatása mellett azonban más témákban ismét a konfliktusok intenzitásának erősödése várható, hogy az SZDSZ ellensúlyozni tudja a kormányt támogató döntését a nyilvánosságban” – hangsúlyozta Gyulai Attila.
Hasonlóan vélekedik erről a Vision Consulting elemzője is. „Az arculatvesztést kívánják ellensúlyozni (nem túl meggyőzően) azzal, hogy az SZDSZ sikereként mutatják fel a plafontörvény elfogadását, azt kommunikálva, hogy a párt képes volt eredményeket elérni. Az SZDSZ-nek tehát nem volt jó válasza a problémára, és a pártot robbanással fenyegette a büdzsé körül kialakult dilemma. De a válság megkönnyítette helyzetét, hiszen ’az ország érdekében’ mondhat igent a törvényre, a megvalósult liberális feltételek miatt pedig nem is támadhatja azt” – fogalmazott Szomszéd Orsolya.
Fodor csak ebben tudott egységet teremteni
Fodor Gábor nem tudott más, a kormányt akadályozó álláspont mellett egyetértést kialakítani (példa erre a szakértői kormány ötletének kudarca), vagyis úgy tűnik, hogy a pártban a költségvetés támogatása/átengedése kérdésében van csak többé-kevésbé összhang. Így a pártelnök ezt képviselve megerősíthette pozícióját – véli Szomszéd Orsolya.
A Vision Consulting elemzője szerint ennek viszont az az ára, hogy megkérdőjeleződik a koalícióból való kilépés és az SZDSZ ellenzéki létének értelme, ami komoly arcvesztést jelent a párt számára.
Gondot jelent továbbá az is az SZDSZ-nek, hogy politikája a szavazók számára követhetetlen. „Bár a liberális tábor nem biztos, hogy azt várta volna pártjától, hogy az előrehozott választások kockáztatásával a Fidesz mihamarabbi hatalomra kerülését segítse elő. Az SZDSZ első számú érdeke ennek elkerülése volt, ezt indokolta alacsony támogatottsága is, így időt nyert irányvonalának kialakítására” – hangsúlyozta a politológus.
Az SZDSZ kockáztat
A költségvetés megszavazásával az SZDSZ kockáztatja, hogy a választól szemében újra eggyé válik az MSZP-vel. A párt elbizonytalaníthatja azokat a szimpatizánsokat, akiket a koalícióból való kilépéssel nyert vissza magának – véli Böszörményi Nagy Gergely. A Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látja, hogy a kormány támogatása megnehezíti a párt „startpozícióját” a 2009-es európai parlamenti kampány előtt, ahol az SZDSZ önállóan kíván indulni – s melynek eredményessége meghatározza Fodor Gábor elnökségének sikerét is.
„Ha az SZDSZ megszavazza a költségvetést, akkor valószínűsíthető, hogy egyúttal politikai kompenzációba is kezd, és gesztusokat tesz majd az ellenzéknek. Ilyen megoldás lehet, hogy a büdzsével együtt akár a Fidesz költségcsökkentő javaslataira is igent mondanak a parlamentben” – hangsúlyozta Böszörményi Nagy Gergely.
