Az Országgyűlés június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik.
Az elmúlt hónapokban mintegy kétszázötven indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz bíróságoktól, ügyvédektől, magánszemélyektől, valamint parkolási cégektől. A legtöbb indítvány a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól érkezett a bírákhoz, volt olyan bírónő, aki egymaga 67 ügyet függesztett fel a törvénymódosítás miatt. Az Ab szerint június óta már több száz peres eljárást függesztettek fel a budapesti székhelyű bíróságokon kívül többek között a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, a Debreceni Városi Bíróságon és a Budaörsi Bíróságon is.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Ab eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. Az érintett peres ügyekben eljáró bírák szerint a rendelkezés visszamenőleges hatályú, vagyis a jogszabály kihirdetése előtti időkre való alkalmazása aggályokat vet fel.
Az 51 parkolócéget, köztük a legnagyobb önkormányzati cégeket tömörítő Magyar Parkolási Szövetség (Hungaropark) ugyancsak a testülethez fordult a jogszabálymódosítás miatt. Tóth József, a szervezet elnöke szerint országosan több milliárd forintos kára származna a parkolócégeknek és az önkormányzatoknak abból, ha továbbra is hatályban maradna a módosított jogszabály.
