Kármán Irén pénteken hangsúlyozta: társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a helyi közösségek megtudhassák, kik azok, akik benne voltak az “olajügyekben”, akik a közösség kárára vagyonosodtak. Elmondta, hogy pénteken elküldte az adatokra vonatkozó kérdéseit a NNI-nek, és ha nem érkezik meg a kérdéseire a válasz, pert indít az iroda ellen is. Az 1990-es évek olajszőkítési ügyeivel foglalkozó újságíró az adatok megszerzése érdekében korábban a rendőrség ellen indított pert, amelyet első- és másodfokon is elvesztett.
Kármán Irént a perben Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője képviselte, aki az ügy előzményeiről elmondta: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyilvánosságra hozta honlapján az “olajos aktákat”, miután feloldották azokat a titkosítás alól, ám bizonyos részek ki voltak takarva. Az újságíró arra volt kíváncsi, mit rejtenek a kitakart adatok – azaz mely cégek és helyszínek szerepelnek a jelentésben, illetve indultak-e büntetőeljárások e cégek ellen. A rendőrség az adatok kiadására vonatkozó kérését azzal utasította el, hogy azok nem közérdekűek. A TASZ ügyvivője közölte, hogy a társaság az eset kapcsán arra is kíváncsi volt: ha a rendőrség felold valamit a titkosítás alól, van-e arra jogi lehetősége, hogy a közzététel előtt bizonyos részeket töröljön.
A per elsőfokú tárgyalásán a rendőrség arra hivatkozott, hogy bűnüldözési és bűnmegelőzési célból megtagadhatja ezen adatok kiadását, a bíróság pedig helyt adott az alperes érvelésének. Kármán Irén fellebbezett, de a pert másodfokon is elveszítette. A bíróság abban nem foglalt állást, jogosan takartak-e ki egyes részeket, ám azt megállapította: bár az ORFK honlapján jelent meg a dokumentum, az adatkezelő az NNI, amelytől a rendőrség az adatokat megkapta.
Baltay Levente elmondta: nem értettek egyet ezzel, mert a rendőrség hierarchikus szervezet, és a NNI az ORFK alá tartozik. Ezzel szemben a bíróság azt mondta ki, hogy a NNI önálló, elkülönült szerv; a Nemzeti Nyomozó Iroda az illetékes, ő jogosult az adatokat kezelni. A felperes pedig nem tudta bizonyítani, hogy az NNI nem kitakarva adta oda a dokumentumokat a rendőrségnek.
A jogi képviselő szerint az ügy további érdekessége, hogy időközben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendőrségi törvény azon rendelkezését, amely szerint meg lehet tagadni adatok kiadását bűnüldözési és bűnmegelőzési okokra hivatkozva.
