Jóri András emlékeztetett rá, hogy az adatvédelmi biztosnak – a klasszikus ombudsmani eszközön, vagyis azon túl, hogy a nyilvánossághoz fordul – 2003 óta széles hatósági eszköztára van. Ilyen például, hogy határozattal – amely ellen az adatkezelő bírósághoz fordulhat – megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést.
Mint mondta, az állami és a magánszféra nagy adatkezelői esetében – amelyek a legtöbb adatot kezelik – általában hatékony szankció, ha a nyilvánosság fordul, a kisebb adatkezelőknél azonban a hatósági jellegű szankciók célravezetőbbek.
Jóri András szerint bírságolási jogkört is lehetne adni az adatvédelmi biztosnak, hogy a jogsértés súlyához lehessen mérni a szankciót. Ez a módszer egyébként elterjedt Nyugat-Európában – tette hozzá. Nyugat-Európában nem ritka az egymillió forintnak megfelelő összegű bírság kiszabása sem, és szerinte ilyenre lehetne számítani Magyarországon is, ha megkapná a bírságolási jogkört. Hangsúlyozta: az adatvédelmi törvény módosítása kétharmados többséget igényel, tehát egyáltalán “nem a közeljövő várható fejleménye” az obudsmani bírságolás.
Közérdekű adatok
Az ombudsman – akit szeptember 29-én választott meg az Országgyűlés – azt mondta, hogy az adatvédelem mellett kulcsfontosságú területnek tartja, és a jövőben nagyobb teret szándékszik adni a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos területnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy – bár “ez végképp el szokott sikkadni” – felügyeleti jogköre van a minősített adatok felett, azaz bármely minősített adat minősítésének indokoltságát felülvizsgálhatja.
Az adatvédelmi biztos elmondta, hogy átalakította a hivatal struktúráját, így – tekintettel arra, hogy az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz – a jövőben egységesen szemlélik a két területet.
Jóri András a korábbinál nagyobb hangsúlyt szeretne fordítani az informatikai vizsgálatokra.
Úgy működik-e
“Nagyon fontos egy ilyen hivatal működésében, hogy rendszerekhez oda tudjunk menni, egy kamerához, egy kartotékrendszerhez, egy számítógépes nyilvántartáshoz, hogy meg tudjuk vizsgálni, tényleg úgy működik-e, ahogy állítják róla” – magyarázta.
Ezért a nyilvántartási főosztályt átalakítják, hogy képes legyen ilyen vizsgálatokat végezni. Mint mondta, eddig jellemzően jogi kérdéseket vizsgált a hivatal a helyszínen, ezt a jövőben informatikai kérdések vizsgálatával akarják kiegészíteni.
Felhívta a figyelmet az adatvédelmi biztos, hogy több olyan veszély van, amelyet a felhasználói tudatosság növelésével lehet elkerülni, például a “közösségi hálók működése vet fel új, a magánszférát fenyegető veszélyeket” – mondta, hozzátéve, hogy ezen a területen még kialakulóban van, mit tehet az ombudsmani hivatal.
Vizsgálati főosztály
Új főosztályként jött létre a biztoshoz érkező évi több mint kétezer panasz kivizsgálásával foglalkozó vizsgálati főosztály. Jóri András kiemelte: örömmel tapasztalta, hogy a társadalom minden rétegéből érkeznek adatvédelemmel kapcsolatos panaszok, hogy sokan érzékenyek erre a kérdésre, ami szerinte annak a következménye, hogy a hivatal rá tudta irányítani a figyelmet az adatvédelemre.
A hivatalból indított eljárásokkal foglalkozik a stratégiai főosztály. Jóri András megjegyezte: nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a hivatal csak reaktív jogvédelemre képes, vagyis csak akkor foglal állást, ha panasszal megkeresik. “Azt gondolom, hogy lehet azonosítani a magánszférát veszélyeztető csomópontokat, és ezekben (…) a hivatal saját kezdeményezésére kell vizsgálatokat indítani” – mondta.
