Az országgűlési biztos a rendőrségnél végzett átfogó, féléves vizsgálatának eredményeit és az ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatait összegezte.
Az ombudsman közlése szerint azt vizsgálták, mikor és miként válhat toleránssá és képessé a rendőrség a kisebbség és másság elfogadására, a kisebbségi jogok megóvására, miként lehetséges az ügyintézési kultúra, az ügyfelekkel és a szervezeten belüli kommunikáció következetes javítása.
A rendőrökben is van előítéletesség
A vizsgálatban – amelyet 17 helyszínen végeztek a fővárosban és vidéken – kíváncsiak voltak az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlő bánásmódra, a kisebbségek nyelvhasználati jogaira, az előállítási, ügyfélfogadási és panaszkezelési gyakorlatra. Kállai Ernő szerint a társadalmon belüli jelentős előítéletesség megtalálható a rendőrségen is.
Mint mondta, a vizsgálatot alapvetően a kisebbségekkel kapcsolatban végezték, de mivel a sajtóból és panaszokból megismert konfliktushelyzetek alapvetően a romákat sújtó előítéletekkel függtek össze, döntően a romákat érintő alapjogi visszásságokat vették nagyobb arányban szemügyre.
Kapcsolat kell a cigány szervezetekkel
A biztos a vizsgálat egyik fontos megállapításának tartja, hogy úgy tűnik, mintha a rendőrség cigánysággal való kapcsolattartása kizárólag a bűnmegelőzésre szorítkozna, ami már önmagában előítéletességet sugall. Ezért azt javasolják, hogy a jövőben a cigány szervezetekkel formális kapcsolatok helyett folytassanak érdemi, sokoldalú párbeszédet.
Kifogásolták, hogy a rendőrségi ügyfélfogadásnak nincs egységesen szabályozott rendje, ahogy nincs előírás az előállítás körülményeire sem. A biztos azt javasolta, hogy az uniós pénzből felújított – és időközben funkciójukat vesztett – rendőrségi fogdákat hasznosítsák az ügyfélfogadás, előállítás körülményeinek javításában.
Véleményük szerint „komoly aggodalomra ad okot” alapjogi szempontból a fővárosi fogdák állapota, a vidékről bejáró és rossz körülmények között dolgozó emberek helyzete. Indokoltnak tartanák a fogdai személyzet konfliktuskezelési, kommunikációs készségének fejlesztését. Megítélésük szerint nem megfelelő a panaszok kezelése sem.
Több női és roma rendőrt látna szívesen
A biztos szerint több nőt és roma munkatársat kellene felvenni a rendőrségre, különösen közalkalmazottként, és arányukat 5-10 éves karriertervvel kellene fokozatosan emelni. A felvételi alkalmassági vizsgálatok során pedig tesztelni kellene a jelöltek kommunikációs képességét, konfliktuskezelését, toleranciáját, empátiáját, szociális intelligenciáját, az intolerancia mértékét.
Ezek változását is rendszeresen mérni kellene – javasolják. Fontosnak tartják, hogy a rendőrség vezetése szervezze meg a testületen belüli előítéletességgel kapcsolatos vitákat, vezessen be emberi jogi, szakmai képzéseket az első nyilvánosság korlátozása helyett. Mint mondta, „a ki nem beszélt problémák, a ki nem beszélt előítéletesség elhallgattatása önmagában nem oldja fel ezt a helyzetet”.
A biztos jelentésében az szerepel, hogy a jövőben vizsgálni kívánják az etnikai motivációjú bűncselekmények statisztikájának, ügyintézésének zavarait, a sértettek jogvédelmét, a rendőrségi képzés szocializációs mintáit.
