Dr. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke közleményében emlékeztet rá: a kamara és az állami állategészségügy vezetői korábban megállapodtak arról, hogy az élelmiszerláncról készülő, új törvényben rögzítik az országos, elektronikus, eb veszettségoltás nyilvántartásának létrehozását, ami teljes egészében a kamara feladata lesz. “A jogalkotás útvesztőjében azonban a megállapodás feledésbe merült”, és az Országgyűlés által elfogadott törvény nem tartalmazza azt.
Így – véli Dr. Gönczi Gábor – súlyos közegészségügyi, közbiztonsági és állategészségügyi veszélyhelyzet lehetősége alakult ki. Az új törvény szerint ugyanis elegendő, ha csak a veszettség elleni oltást végző állatorvos tartja nyilván az általa beoltott ebek és azok tulajdonosainak adatait. Ezeket az adatokat az oltást végző állatorvosok korábban is nyilvántartották, de nem csak ők, és ez a lényeg – állítja a MÁOK elnöke.
Dr. Gönczi Gábor hangsúlyozza: a veszettség speciális terjedési módja miatt mindenképpen pontatlan és riadalmat keltő “járványról” beszélni, hiszen azt a közvélemény általában az influenza járványok gyors és sok embert érintő terjedésével azonosítja.
A veszettség, mint megbetegedés terjedéséhez általában a veszett élőlénnyel való közvetlen érintkezés szükséges, hiszen a betegség leggyakoribb terjedési módja a fertőzött állat harapása.
