Az államfő elmondta: mostani utazásán szeretne a lehető legtöbb helyre elmenni, a lehető legtöbb emberrel találkozni. Hangsúlyozta: igyekezett olyan településeket is felkeresni, amelyek a történelmi Székelyföld részét képezték, vagyis nem csupán a mai földrajzi felosztás szerinti Székelyföldre korlátozza útját.
Emlékeztetett arra, hogy ennek a látogatásának az egyik célja az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplése volt. Ennek szellemében szombaton Felsőcsernátonban Rákossy Árpád egykori bíró emlékműve előtt tisztelgett. Felidézte, hogy ez a bíró nem volt hajlandó arra, amit számos kollégája megtett az 1956-os forradalom után, vagyis arra, hogy a magyar eseményekkel szimpatizálókat utólag meghurcolták. Romániában ugyanis 1956 után sokakat börtönbe zártak, húsz halálos ítélet született, összesen 14 ezer évi büntetést szabtak ki. Volt, akit több évre is elítéltek pusztán azért, mert fekete szalagot hordott – emlékeztetett az elnök. Rákossy Árpád a jogászok becsületét is megvédte a vérbírákkal szemben – tette hozzá.
Egy újságíró azzal kapcsolatosan tett fel kérdést, hogy bukaresti körökben állítólag elterjedt a gyanú: Sólyom látogatása “politikai és választási célokat szolgál” (Romániában november 30-án parlamenti választások lesznek, a tud.). A köztársasági elnök válaszában elmondta: látogatása során tanácskozott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel. Meghallgatta elképzeléseiket a romániai helyzetről, a választási előkészületekről. Határozottan leszögezte azonban: Magyarország köztársasági elnökeként óvakodnia kell attól, hogy beleszóljon e kérdésbe. Hangsúlyozta: választási ügyekben otthon, Magyarországon is őrizkedik bármilyen állásfoglalástól. “Itt külföldön pedig végképp nem lehet egy másik ország elnökének a szándéka, hogy bármiféle választási küzdelembe beavatkozzon” – hangoztatta.
Sólyom László elmondta: az SZNT vezetőivel Sepsiszentgyörgyön folytatott szombati megbeszélésén maga is kifejezte, hogy támogatja az autonómiát. Emlékeztetett tavaly februári hivatalos állami látogatására, amikor a Traian Basescu román államfővel folytatott tárgyalásai után tartott bukaresti sajtóértekezleten kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, amelynek különböző formái léteznek (személyi, kulturális és területi autonómia). Az adott kisebbségtől függ, hogy ezek közül melyiket követeli, és mit képes megvalósítani belőle – tette hozzá.
