A magyar társadalom 71 százaléka értékvesztetten, reményvesztetten, kapcsolatvesztetten, egyedül él – idézte Kopp Mária egyetemi tanárt, magatartáskutatót Csermely Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fennálló rend el nem fogadása pozitív is lehet. Emlékeztetett arra, hogy a reformáció egyik központi eleme éppen az el nem fogadás – a pápa vezette római egyház gyakorlatának el nem fogadása – volt.
A korábbi vallási-társadalmi rendet el nem fogadók a reformáció nagy alakjai voltak. A közösségnek ezek az újat akaró, újat hozó, igazukért kiálló, azért akár a halált is vállaló tagjai a legnagyobb tiszteletet érdemlik meg – hangsúlyozta.
Elfogadás és el nem fogadás
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke szerint a közösségre pozitívan hat, ha van olyan tagja, aki nem fogadja el a létező rendszer merev szabályait. Létezik azonban az a veszély is, hogy egy rendszerben a változtatás, az el nem fogadás kerül túlsúlyba, ekkor a rendszer tagjai képtelenek lesznek az együttműködésre, és „a bonyolult rendszer szétesik, meghal”.
Csermely Péter úgy fogalmazott, hogy amikor elfogadjuk a másik embert, az értékei miatt fogadjuk el őt. Éppen ezért meg kell tanulni ezeket az értékeket – és még ezernyi más értéket – tisztelni, elfogadni. Ha ez nem történik meg, ha nem tiszteljük és nem fogadjuk el az értékeket hordozó embert, akkor „az acsarkodás és a szétesés útján megyünk tovább, és ez az út a kőbaltához és a kárhozatba vezet”.
Bizalom kell
Ennek alternatívája a bizalom, amire a mai magyar társadalomnak „nagyon-nagyon nagy szüksége van” – emlékeztetett Csermely Péter.
A kutató úgy fogalmazott, hogy a mai magyar társadalom szociális hálója olyan, mint „egy pókháló bombatámadás után”, amihez hozzájárul az emberek közötti együttműködés hiánya.
A jelenlegi pénzügyi válságra utalva kitért arra, hogy a hitelek túlzott felvétele azt jelenti, hogy a ma kényelmét a holnaputáni boldogság elé helyezik az emberek. Szerinte a rövid távú célok túlértékelése az egyik oka a gyermekvállalás általános visszaszorulásának is.
