A két, az Országgyűlés által még 2006. december 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát az államfő kérte a testülettől. A köztársasági elnök alapvetően a két törvényben rögzített egyes közhatalmi jogkörökkel összefüggésben indítványozta az előzetes alkotmányossági vizsgálatot.
Sólyom László megítélése szerint az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a benne résztvevő országos szakszervezeti szövetségek meghatározott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak, ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével. Ezek a szervezetek ugyanis a köztársasági elnök szerint nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval – idézte fel az államfő álláspontját a sajtófőnök.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy – amint azt a köztársasági elnöki indítvány is felveti – alkotmányosan adható-e az OÉT-nek és a szakszervezeteknek a jogszabály-alkotásban egyetértési jog. Határozatában az Ab hangsúlyozta az érdekegyeztetés hagyományos konzultatív formáinak fontosságát, de korábbi álláspontját ismét megerősítve leszögezte: “a jogszabályalkotás zárt rendszert képez, melynek alapvető szabályai az Alkotmányban találhatók”.
A testület álláspontja szerint az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt, vagyis mindenkire nézve kötelező normákat alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes.
“Nem mondhatunk le jogainkról” – áll a LIGA Szakszervezetek hétfői közleményében, amely szerint ha nem szereznek a munkaadóknak és szakszervezeteknek a mostaninál jóval erősebb felhatalmazást, akkor a továbbiakban csak konzultatív jogot gyakorolhatnának az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
