Belföld

Van, ahol telefonhívásra indul a HÉV

A hétfőn, Monorierdőnél történt utoléréses vonatbaleset nyomán néztünk utána, hogyan működik a biztonsági rendszer, milyenek a biztonsági előírások a HÉV-en és a metróban. Bár minden viszonylaton biztonságban vagyunk, a különböző berendezések miatt egyelőre esélytelen, hogy összekössék a HÉV-et a földalattikkal.

A metró olyan közforgalmú gyorsvasút, amely esetében sűrű a vonatkövetés, ez csúcsidőben 140 másodpercet jelent. Az alkalmazott jelző- és vasútbiztosító-berendezések – biztonsági okokból (valamely berendezés meghibásodása esetén) – mindig a forgalom biztonsága szempontjából kedvezőbb helyzetet idézik elő; szükség esetén megállító parancsot adnak a járművezetőknek.

Föld alatti HÉV (Fotó: MTI)

Föld alatti HÉV (Fotó: MTI)

Ezeket a parancsokat a jelzőlámpák különböző színei közvetítik a jármű személyzetének; minden színhez más és más fogalom és engedélyezett sebességérték tartozik.

A berendezés automatikusan ellenőrzi a vasúti pálya szabad állapotát, a váltók állását, és azt, hogy a biztonságos továbbhaladás feltételei adottak-e. Ezenkívül a vasúti pálya mellett – minden jelzőnél – található egy automatikus vonatmegállító berendezés, amely a jelző megállító parancsa esetén a mellette elhaladó vonat vészfékberendezését hozza működésbe – abban az esetben, ha a járművezető elmulasztotta a megállást.

Garantált fékút

A biztosítóberendezés csak olyan távolságra engedi a követő járművet, hogy az még ilyen esetben is garantáltan meg tudjon állni, mielőtt utolérné az előtte haladó vonatot – tájékoztatott a BKV sajtóosztálya.

A HÉV-vonalak fontos szerepet töltenek be a városi és elővárosi gyorsvasúti közlekedésben, viszont a rajtuk bonyolódó vonatforgalom általában kisebb intenzitású, mint a metrón. A csepeli és a szentendrei vonal budapesti szakaszán, ahol a csúcsidőszaki követési idő 4-6 perc, korszerű elektronikus biztosítóberendezések működnek.

Ezek többszörösen ellenőrzik és folyamatosan nyomon követik a vonatok közlekedését, és szabályozzák a követő vonat továbbhaladását, meghatározva annak a sebességét is. A forgalomirányító folyamatosan figyelemmel kíséri a közlekedést, rádiókapcsolatban van a járművezetőkkel, és szükség esetén be is avatkozik.

Halló, mehet!

A kisebb forgalmú szakaszokon – az érintett forgalomirányítók közreműködésével – a követő vonat csak akkor indulhat el az állomásról, ha az elől haladó vonat a szomszéd állomásra már megérkezett, és erről az ott szolgálatot teljesítő munkatárs telefonon keresztül visszajelentést adott.

Korábban a BKV azzal indokolta, hogy nem lehet a gödöllői HÉV-et és a 2-es metrót összekötni az Örs Vezér térnél, mert eltérőek a biztonsági berendezések. Úgy tűnik, ez azóta sem változott, mert a közlekedési vállalatnál közölték, hogy ugyan „a szakembereik folyamatosan keresik a lehetőséget a fejlesztésekre, a metró és a HÉV összekötésénél azonban vannak olyan problémák, melyek áthidalása nélkül ez az összekötés nem valósítható meg, hiszen forgalomtechnikájuk jelentősen eltér egymástól. A két üzemnek egészen más mértékű biztonsági berendezései vannak, de mindkét ágazat üzemeltetését szigorú hatósági előírások szabályozzák”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik