Morvai Krisztina, a családon belüli erőszak elleni küzdelem élharcosaként, valamint a 2006-os őszi rendőri túlkapások civil jelentéstevőjeként nevet szerzett jogásznő lesz a Jobbik EP-listavezetője. Mivel a saját bevallása szerint sem látja át és érti pontosan az unió döntéshozatali folyamatait, így újfent tanulásra adta a fejét. Ám, mint lapunknak elmondta, ezért elsősorban Brüsszel roppant bürokratikus, kaotikus és a valóságos motivációkat palástolni igyekvő politikai szerkezete a felelős, amelyet – mint fogalmazott –, ha ő nem ért meg a két diplomájával, akkor nem csoda, ha csak nagyon kevesen ebben az országban.
Az alapvetően EU-ellenesnek tartott Jobbik listavezetője bajnak tartja, hogy az emberek véleménye nem hallatszik el Brüsszelig, amin feltétlenül változtatna. Azzal sem ért egyet, hogy az íreket rossz tanulónak állítják be, csupán mert másként mertek gondolkozni. „Pedig egyéb, fontosabb, emberibb szempontok is léteznek, mint a pénz és a profit, de ezt láthatóan már elfelejtettek az ottani bürokraták” – véli a jogásznő. Bár Morvai ennél messzebb nem ment, a Jobbik honlapján némileg sarkosabb megfogalmazásokkal is találkozhatunk az unióval kapcsolatban, ahol egyenesen Magyarország kilépését szorgalmazzák (lásd keretes írásunkat).
Morvai a bizonytalanokra számít
Elképzelhető, hogy az európai parlamenti választásokig valamelyest még finomodik a Jobbik programja, bár 180 fokos fordulat nem várható. Morvai Krisztina és Vona Gábor pártelnök jelenleg közösen járják az országot, hogy – elmondásuk szerint – beszéljenek a gazdákkal, a munkavállalókkal és a vállalkozókkal. Velük közösen szeretnék ugyanis összeállítani a 2009-es választási dokumentumot, illetve tőlük remélik leginkább a programjuk és az EP-listájuk támogatását.
a jobbik “jobbik” európája
„A 2004. május 1-jei csatlakozás során Magyarország nemzeti önrendelkezésének feladásával, előnytelen és igazságtalan feltételek elfogadásával részévé vált annak az Európai Uniónak, amelynek irányító hatalmai nem felzárkóztatni akarják az újonnan bekerülteket, hanem befolyási övezetüket kiterjesztve a globális gazdaság számára fel akarják használni e régió leértékelt természeti- és humánerőforrásait. Elutasítjuk a parlamenti pártok által elfogadásra ajánlott uniós alkotmányt, mert az Magyarországot mint önálló államot megszünteti! A gazdasági együttműködésre igent, a politikai unióra, a központosított és bürokratikus államszövetségre nemet mondunk. Amint a gazdasági és a társadalmi feltételek, valamint a vélhetően megváltozó regionális és nemzetközi körülmények lehetővé teszik, népszavazással kívánjuk elérni az ország kilépését az Európai Unióból.”
Forrás: www.jobbik.hu
Morvai Krisztina szavazótáborát a 41 százalékos bizonytalan szavazók bázisára, valamint a gazdasági-társadalmi átmenetek veszteseire alapozná, azokra az emberekre, akiknek az érdekeivel, véleménye szerint, egyik politikai erő sem törődik.
Statisztikailag lehet esélyük
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a párt mind az összes megkérdezett, mind a biztos szavazók, biztos pártválasztók körében rendelkezik egy körülbelül egyszázalékos stabil maggal, amelyet nem lehetetlen küldetés a szükséges mintegy 5 százalékos határ környékére duzzasztani.
A Jobbik a jelenlegi szlogenjei révén szinte kizárólag az euroszkeptikus választókat tudja megszólítani. Ez a tábor Závecz szerint körülbelül 15–20 százalékosra tehető hazánkban, tehát nem csekély nagyságú tömegekről van szó. E társadalmi csoport fontos ismérve azonban, hogy többnyire alacsony végzettségű, gyakran munkanélküli, kisebb településeken élő választók alkotják, akik nem csupán Európát és az uniót utasítják el, hanem általában a politikát és a pártokat, ezért rendkívül nehezen, vagy leginkább sehogyan sem mozgósíthatók.
Pláne igaz ez, ha olyan témáról van szó, mint az Európai Unió, amely számukra sokszor csak valami távoli és nehezen átlátható közeg. Závecz Tibor ezért nagyon kevés esélyt lát a Jobbik sikeres szereplésére, és bár nem kívánta a lehetséges motivációikat találgatni, véleménye szerint az európai parlamenti választás jó alkalmat jelent minden viszonylag új politikai formáció számára, hogy próbára tegye erejét és szervezettségét, ezzel készülve fel a hazai parlamenti választásokra.
Morvai Mussolini unokájával társulhatna
Ha a Jobbiknak mégis sikerülne az ötszázalékos álomhatár fölé tornásznia magát, kérdés, a bejutó képviselő (vagy képviselők) melyik kinti, ideológiai alapon szerveződött frakciót erősítenék. Erre vonatkozó kérdésünkre azonban Morvai Krisztina, információhiányra hivatkozva, elhárította a választ.
Morvai Krisztina – jogászból a Jobbik listavezetője lett (Fotó: MTI)
A Jobbik elveinek egyébként leginkább az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) nevű, állandóan széteső, és ezért papíron már nem is létező brüsszeli formáció felel meg, amely a legkisebb taglétszámmal bír. Rövid élete során az ITS frakcióját olyan pártok gyarapították, mint a Mussolini unoka által vezetett olasz újfasiszták, Le Penék, vagy a Nagy Románia Párt.
Morvai megkerülhetetlen tényező lenne
Amennyiben a Jobbiknak sikerül elérnie az öt százalékot, akkor is legfeljebb egy képviselőt delegálhat Brüsszelbe. A 785 fős parlamentben ez nem jelent túl nagy érdekérvényesítési képességet. Morvai szerint azonban, ha valóban olyan nagyformátumú emberek ülnének az EP-ben, akkor sokkal nehezebb dolga lenne, de az unió sem itt tartana. Ő hisz magában, s abban, hogy idővel kikerülhetetlen tényezővé válik, és meggyőződése, hogy minden tag képes befolyásolni és megváltoztatni frakciója álláspontját. „Ha nem hinnék ebben, nem vállaltam volna el a Jobbik felkérését” – hangsúlyozta Morvai Krisztina a FigyelőNetnek.
Másrészt az ENSZ-ben megtanulta, hogy a munka dandárja informális csatornákon zajlik, ahol túl lehet, és túl is kell lépni a bürokratikus gondolkodásmódon és szabályokon, és ahol mód nyílik a valódi emberi érdekek képviseletére. Harmadrészt biztos abban, hogy nem szorulna perifériára, mivel őt – ahogy fogalmazott – mint nemzetközi szinten is ismert és elismert emberi jogi harcost, minden frakció tárt karokkal fogadná.
Az MSZP szerint a Fidesz együttműködik
Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István, az MSZP, illetve az SZDSZ EP-delegációjának a vezetője ennél némileg erősebb kifejezésekkel kommentálta Morvai kijelentéseit. A liberális politikus lapunknak elmondta, hogy a Jobbikot természetesen Brüsszelben is szélsőséges alakulatnak tartják, és Morvai Krisztina már csak ezért sem ülhetne abba a frakcióba, amelybe ő szeretne. Hozzátette: eddig hazánk egyik fontos értéke volt, hogy tőlünk nem érkezett szélsőségesen nacionalista párt delegáltja az unió fővárosába. Túlzottan nem aggódik, mert szerinte ez 2009 után is így marad.
Tabajdi Csaba szerint Morvai jelölése újfent bizonyítja, hogy a Fidesz a szélsőjobboldallal kokettál, hiszen 2006-ban ők hívták meg Brüsszelbe a jogásznőt, hogy ismertesse az októberi események állítólagos rendőri atrocitásait. Emellett a legnagyobb hazai ellenzéki párt mintegy 80 önkormányzatban együttműködik a Jobbik képviselőjével. Kijelentette: ilyen kooperáció más európai országban elképzelhetetlen egy magát mérsékelt jobboldali pártként meghatározó politikai erőtől.
Schmitt kész a versenyre
Schmitt Pál, a Fidesz EP-delegációjának vezetője nem kívánta megítélni a Jobbik politikáját, mondván, nem ismeri annak értékrendjét, hitvallását, vagy akár a szervezeti és működési szabályzatát. Tabajdi Csaba vádjára pedig, amely szerint kooperálnának a szélsőséges csoporttal, a politikus úgy reagált, hogy Morvai Krisztinát nagyon jól ismeri, és rendkívül nagyra becsüli mind a személyét, mind a munkásságát.
Abban is bizonyos, hogy kiváló munkatársnak bizonyul majd az Európai Parlamentben. Arra a felvetésünkre, hogy a Jobbik valószínűleg a Fidesztől is megpróbál majd szavazatokat elszipkázni, kijelentette: ellenfelek lesznek a választásokon, és mint sportember, elfogadja, hogy a verseny nyitott, amelynek a Fidesz kellő önbizalommal vág neki. Arra azonban fel szeretné hívni Morvai Krisztina és a Jobbik figyelmét, hogy a kezdeti megnyilatkozásaikkal szemben inkább a saját portékájukat dicsérjék, semmint a másikét szidják, és ne tegyenek úgy, mintha a Fidesz EP-delegációja az elmúlt öt évben nem tett volna meg mindent a magyarság érdekeinek brüsszeli képviseletéért.
