A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába “agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen” – mondta Hiller István csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából tett politikai nyilatkozatában.
“Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban” – fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter. Mint mondta, a prágai tavasz vérbefojtása világos és egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a szovjet típusú hatalomgyakorlás megreformálhatatlan, alkalmatlan a változásra.
A brezsnyevi tankok a csehszlovák kezdeményezéseket elnyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alapja lett keleten és nyugaton Európában – mutatott rá, hozzátéve, hogy az 1968-as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előkészítője volt a régió országaiban.
“A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen” – fogalmazott Hiller István, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyarország kormányainak is adósságuk van. Mint mondta, a bocsánatkérés erkölcsi kötelesség. “Bocsánat” – zárta nyilatkozatát a miniszter.
emberarcú szocializmus
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a prágai tavasz eltiprása negyven évvel ezelőtt megmutatta, hogy nincs emberarcú szocializmus. Közleményében Magyarország elmúlt ötven éve legszégyenletesebb eseményének nevezte, hogy részt vett az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közölte, pártja álláspontja szerint van helye bocsánatkérésnek olyan, két nép kapcsolatát hátrányosan érintő sajnálatos történelmi esemény miatt, mint az 1968-as csehszlovákiai bevonulás. Ez a bocsánatkérés azonban mindenekelőtt az akkori diktatorikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége. Meggyőződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének.
