Belföld

Erdő Péter: az önzés zsákutcájában vagyunk

Az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni – mondta Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a Bazilika előtt. Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök párhuzamot volt a magyar és a zsidó nép története között.

Augusztus 20-án Szent Istvánra, az első keresztény magyar királyra emlékezünk, aki pártfogását ma is kiterjeszti népére – mondta a Szent István-napi ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren szerdán.

“Az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember” nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: “van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából”.

Erdő Péter érsek (Fotó: MTI)

Erdő Péter érsek (Fotó: MTI)

A bíboros azt mondta: a magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, “mert felelősek vagyunk nemzetünkért”. Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek.

Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: “Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani.” Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az “életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást”. Györffy György történész kutatási eredményeit tolmácsolva a püspök kijelentette, hogy Szent István király nem volt könyörtelen ítélkező, de nem volt állandóan imádkozó ember sem. Utalt arra is, hogy néhány ellene lázadó törzsfő megmaradhatott birtokain leverése után is.

A püspök meghúzta a párhuzamot a magyarság és a zsidóság története között abban a tekintetben, hogy mindkét népet megőrizte Isten vándorlásaik során, majd utána alapíthattak államot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor, amikor az ország megtartotta a Szent István által írt Intelmekben foglaltakat, az ország sorsa jobbra fordult, míg amikor eltávolodott attól, “jöttek a bajok, nyomorúságok”.

Viszik a Szent Jobbot (Fotó: MTI)

Viszik a Szent Jobbot (Fotó: MTI)

A szertartáson részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke.

A szentmisét a hagyományos Szent Jobb-körmenet követte. A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért énekelt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik