Az MTI azért kereste meg az ügyvezető igazgatót, mert a feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője csütörtökön – személyes véleményét megfogalmazva – megdöbbenését fejezte ki a távirati irodának amiatt, hogy a magyar hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben. Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a Mazsihisz sem.
A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője, Horst Seferens elmondta, hogy a brandenburgi fellebbviteli bíróság a közeljövőben dönt annak a tömegsírnak a feltárásáról, amely német történészek, kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint 700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti.
Emlékeztetett: a tömegsír feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy.
Várnak
Zoltai Gusztáv kitért arra, hogy a magyar zsidók holttestét rejtő sír jelenleg magánterületen van, ezért folyik a per.
A Mazsihisz egyelőre várja a bíróság döntését, a szervezetet eddig senki nem kereste meg Németországból – tette hozzá.
Május 16-án Zoltai Gusztáv azt közölte: a Mazsihisz mindent elkövet, hogy a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidókat méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez “a zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa”. Elmondta azt is, hogy felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s a szervezettel közösen próbálják majd elérni a tömegsír feltárását. Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben – tette hozzá.
Együttműködnének
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa vezetőségének képviselője, Peter Fischer május 19-én azt tudatta, hogy szívesen együttműködne a Mazsihisszel a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében.
Peter Fischer akkor úgy fogalmazott: “Minden szempontból előnyös lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten tevékenykedni”.
A tömegsír 5.000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak.
577 magyar
Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban “1.342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte.”
Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.
Hans-Jürgen H.
Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek – ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található – egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona.
A férfi mindeddig megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások “csökkenthetik telkének értékét”.
A cottbusi bíróság korábban neki adott igazat, s a “tulajdonosi jogokra” hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését.
Fellebbeztek
A brandenburgi belügyminisztérium szóvivője, Geert Piorkowski azt a reményt fogalmazta meg, hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte: a jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra is, hogy az ügyre “bíróságon kívüli” megoldást találjanak, így egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is.
