Norbert Darabos a Profil című osztrák hetilapnak adott nyilatkozatában úgy
vélte: a hadsereg jelenléte a határvidéken elriasztó hatású a bűnözés
szempontjából, és fokozza az ott élők biztonságérzetét.
Samu István vezérőrnagy viszont arra emlékeztetett a Népszabadságban, hogy
Ausztria annak idején azzal az indokkal vezényelte hadseregét Burgenlandba,
hogy Magyarország schengeni csatlakozásáig a katonasággal erősítik meg a
feladatai ellátásához elégtelen létszámú határcsendőrséget. Felidézte, az
osztrákok “arra a néhány évre” nem akarták felemelni a csendőrség
létszámát. Brüsszelben elfogadták az érvelést, noha az unió tagállamainak
nemzeti hadseregei nem láthatnak el rendészeti feladatokat, nem intézkedhetnek
például a polgárokkal szemben – jegyezte meg az ORFK rendészeti főigazgatója.
Az osztrák hadsereg határszolgálatát – Samu István szerint mondvacsinált
indokokkal – Magyarország schengeni csatlakozása után sem szüntették meg, ami
nemcsak a magyar hatóságok, hanem Brüsszel nemtetszését is kiváltotta.
A főigazgató a Népszabadságnak azt mondta, a közös magyar-osztrák statisztikák
szerint Magyarország schengeni csatlakozása óta 85 százalékkal csökkent az
Ausztriából visszaküldött illegális bevándorlók száma a korábbi évekhez képest,
s harmadával nőtt a külső határon elfogott határsértőké. Burgenlandban a
bűnözés nem nőtt, hanem csökkent – közölte.
