A Kovács Gyula posztumusz hadnagy életét követelő, június 10-én bekövetkezett merényletről Havril András vezérkari főnök a bizottsági ülés után azt mondta: a magyar tűzszerész úgy ítélte meg a helyzetet, hogy amerikai támogatással, amerikai zavaró berendezések alkalmazásával képes megsemmisíteni a robbanószerkezetet. Menet közben derült ki, hogy a robbanószerkezetet robot segítségével sem tudja kiemelni a földből, ezért védőfelszerelésben próbálta eltávolítani azt. A terroristák, akik körültekintően megszervezve, több embert alkalmazva készítették elő a merényletet, eközben robbantották fel a pokolgépet.
Az újabb magyar tűzszerész életét követelő, július 12-iki második esetben a helyi rendőrség által felfedezett robbanószerkezethez hívták ki a tűzszerészeket. Nemes Krisztián posztumusz őrnagy az első támadás körülményeit ismerve kezdte meg a bomba megsemmisítését. A katonatiszt azért nem viselt védőfelszerelést, mert a támadás időpontjában még csak a robbanószerkezet helyét akarta megállapítani. Ez a pokolgép ismeretlen körülmények között robbant fel, de a kivizsgálás szerint nem távirányítással, hanem “egyszerű, primitív szerkezettel” robbantották fel a csapdaként lehelyezett szerkezetet.
A vezérkari főnök elmondta, hogy a Magyar Honvédség 2015-ig tartó missziós stratégiáján, így az afganisztáni stratégián sem változtatnak. A tűzszerészeket nem vonják ki a rendszerből, de korlátozzák a tevékenységüket.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter a honvédelmi bizottság ülése után azt mondta: minden párt támogatta, hogy Magyarország továbbra is vegyen részt az afganisztáni újjáépítési misszióban.
