Az Ökumenikus Nemzetközi Bibliai Szimpóziumon beszélt erről egyébként Esztergomban. A „Biblia-év nyilvánvalóan és meghirdetetten keresztény rendezvény” – írja, bár a programfüzetek a magyarországi történelmi egyházak ökumenikus vállalkozásáról beszélnek. A hivatkozások azonban lépten-nyomon Jézus Krisztust említik. „Az egyik rendezvényről azt olvashatjuk, hogy a rendező intézménybe – egyetemi (!) plébánia – e napon „beköltözött az áhítat”. „Ez így nem Biblia-év: inkább keresztény lelkigyakorlatok sorozata.”
Komoróczy egyébként judaisztikát tanít egy állami egyetemen, és a Biblia, a héber Biblia, a Tanakh történeti hátterével foglalkozik.
„A Biblia-év rendezvényeiben nem vesznek részt a zsidó hitközségek, holott Magyarországon őket is a történelmi egyházak – egyébként kétes értékű – kategóriájában szokás említeni, de még a keresztény egyházak közül is hiányzik (…) a Hit Gyülekezete, amely pedig hosszú évek óta Magyarországon a legaktívabb intézmény a bibliai (izraeli) régészet eredményeinek ismertetésében” – sorolja a szerző. És kijelenti: „Kívülről az a benyomásom támad, mintha ebben a Biblia-évben a római katholikus egyház – nem a biblikus tudósok: az egyház mint intézmény – magának akarná lefoglalni a Bibliát.”
Mindezt szóvá téve azt emeli ki: „Sem akadémikus-tudományos, sem zsidó szempontból nem lehet eltekinteni attól”, hogy a Biblia első, régibb és terjedelmesebb fele, a Tanakh, amelyet a kereszténység Ószövetségnek nevez, történeti, vallástörténeti, irodalmi szempontból külön gyűjtemény, „amelyet a kereszténység, elszakadván a zsidóságtól, sőt, szembefordulván vele, továbbra is mint szent könyvet tartott meg, s amely eltörölhetetlenül árulkodik a kereszténység zsidó eredetéről”.
Mindezt a szerző azért teszi szóvá, mert úgy látja: zsidótlanították a magyar Biblia-évet. „Nem lehet kétség az iránt, – mondja Komoróczy –, hogy a Tanakh ismeretéhez nem az Újszövetség, nem a keresztény tanítás felől vezet az út. Ha a Biblia-év mégis ezt az utat választja, nem tesz mást, mint mai eszközökkel feleleveníti a középkori zsidóellenes polémiákat.”
(A teljes írás az ÉS-ben olvasható!)
