A helyszínen szerzett benyomásaira is támaszkodva a cikk szerzője egyebek között azt írta, hogy a Magyar Gárda megalakításával Vona Gábor egy régen elfeledettnek tűnt kísértetet keltett életre: egyenruhájával és felvonulásaival a gárda azokra a két világháború közötti időkre emlékeztet, amikor félkatonai kötelékek masíroztak az utcákon.
„Polgárőrség persze létezik Szlovákiában és Csehországban is, de egyik sem váltott ki olyan nagy figyelmet, mint a magyar” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a nemzetközi sajtó „új szélsőjobboldali hadseregről”, illetve „fasiszta verőlegényekről” cikkezett.
Keskeny peremen
A szerző szerint egyik leírás sem állja meg teljesen a helyét. Ő úgy látja, hogy a Magyar Gárda egy keskeny peremen próbál egyensúlyozni. A megalakulása óta 1400 tagúra duzzadt csoport rendszeresen felvonul Gyulához hasonló kisvárosokban, és provokál a helyi roma negyedekben. Egyidejűleg azonban nem akarja, hogy a jobboldali verekedőkkel állítsák őket egy sorba.
A Der Standard munkatársa megemlítette, hogy a gárda mögött az ugyancsak Vona vezette Jobbik párt áll. Vona azzal számol, hogy a következő választáson bekerülhetnek a Parlamentbe, ennek érdekében a gárdának kampányt kell kifejtenie. A jelszó tehát az: félelmet kelteni, anélkül hogy ők maguk volnának a félelem forrásai.
Bevált a stratégia
A riportban idézte Gyulai Attila politológust, aki azt mondja, hogy eddig a stratégia bevált. Véleménye szerint különösen vidéken, ahol a rendőrségi jelenlét anyagi okokból megritkult, sokan nagyobb biztonságban érzik magukat, ha van polgárőrség.
„A gárdának sikerült hangadóvá válnia a romakérdésről folytatott vitában” – húzta alá. Kifejtette azt is, hogy a nagy pártok, a kormányzó szocialisták és az ellenzéki Fidesz, elhatárolják ugyan magukat a gárdától, ám a választók miatti aggodalmukban, „akik közül sokan előítéleteket táplálnak a romákkal szemben”, alig tiltakoznak, amikor a gárda egy kalap alá veszi a romákat a bűnözőkkel és az aszociális elemekkel.
Túl messzire mentek
Még Gyulán is hallgatnak azok, akik szólni tudnának – jegyezte meg a szerző, aki cikkét zárva megemlítette, hogy az államügyészség úgy találta: a gárda túl messzire ment, ezért eljárást indított ellene, melyhez csatlakoztak a roma kisebbség és a zsidó közösség képviselői.
