Belföld

Amerikai érdekeket sért Gyurcsány?

Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában Magyarországot éles kritikával illették, elsősorban a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékekkel összefüggő kérdésben. A meghallgatáson elhangzottak megerősítik azokat az információkat, melyek szerint Washingtonban úgy vélik: a Gyurcsány-kabinet amerikai nemzetbiztonsági érdekeket sértett.

A magyar kormány érdekes módon fogékony az orosz utasításokra és valószínűleg a pénzügyi ösztönzőkre, ezért a Nabuccóval kapcsolatos álláspontja károkat okoz – mondta a napokban az igen befolyásos volt demokrata nemzetbiztonsági tanácsadó, Zbigniew Brzezinski.

Ennél is keményebben fogalmazott a konzervatív körökből jövő Roman Kupchinsky, egy biztonságpolitikai kutatásokkal foglalkozó cég szakértője, a Szabad Európa Rádió ukrán szekciójának egykori vezetője. Állítása szerint a magyar gázelosztó cégek gyanús kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel és a Gazprommal, továbbá a megtermelt jövedelmekből olyan politikai projekteket finanszíroznak, amelyek közt több Amerika-ellenes propagandát tartalmaz.

Gyurcsány az oroszokat választotta?

Az amerikai sajtóban és a politikai életben komoly befolyással bíró kutatóintézetekben Magyarország Oroszország-politikáját, és a különböző gázvezetékekkel kapcsolatos álláspontját Gyurcsány Ferenc 2006 végén az International Herald Tribune-nak adott interjúja óta érik kritikák.

Ekkor a magyar miniszterelnök gyakorlatilag reménytelen vállalkozásnak nevezte a Nabucco-gázvezetéket. (Az uniós vállalkozás stratégiai célja a valós diverzifikálás megteremtése, vagyis nem orosz gáz, nem Oroszországon keresztüli Európába szállítási lehetőségének a kiépítése.) Igaz, a magyar miniszterelnök később enyhített álláspontján, és amellett állt ki, hogy a két projekt – a Nabucco és a Déli áramlat – közösen is futhat.

A kritikus hangok még inkább felerősödtek azok után, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette a Déli Áramlathoz való magyar csatlakozást. Amerikai szakértői körökben egyöntetű az álláspont: a Déli Áramlattal Moszkvának a hasonló nyomvonal miatt valójában nincs más célja, mint a Nabucco-gázvezeték üzleti ellehetetlenítése.

A magyar kormány eljárása azért is keltett megdöbbentést, mert a diplomáciai szokásoknak ellentmondóan nem sokkal a moszkvai aláírási ceremónia előtt Charles Gati, az Amerikában élő és a szocialistákhoz közel álló magyar származású politikai szakértő Budapest nevében mindenkit arról biztosított Washingtonban, hogy Magyarország nem fog csatlakozni az új orosz projekthez.

A Déli Áramlathoz egyébként Magyarország azt követően csatlakozott, hogy a szintén EU- és NATO-tag Bulgária és Olaszország is aláírta a szerződést Moszkvával.

Az USA-nak fontos a Nabucco

A washingtoni reakciók megértéséhez tudni kell, hogy egyelőre az Egyesült Államoknak nincs közvetlen gazdasági érdeke a Nabucco-gázvezetékben. Washington azonban három fontos nemzetbiztonsági szempontot tart szem előtt. Az egyik az európai gázdiverzifikáció megteremtése. Stratégiailag ez azt jelenti, hogy a NATO keleti határain lévő államok kevésbé lennének zsarolhatóak Moszkva által.

A második amerikai stratégiai cél Ukrajna szuverenitásával függ össze: mivel ellentétben a jelenlegi gázvezetékekkel a Déli Áramlat elkerülné keleti szomszédunkat, ezért Washington szerint a vele szövetséges új kijevi kormány elveszítheti egyik legfontosabb aduját a Kremllel szembeni tárgyalásain. Harmadrészt pedig figyelembe kell venni, hogy az amerikaiak komoly erőfeszítéseket tesznek a Kaukázus térsége és Közép-Ázsia valós függetlenségének megteremtéséért.

Ennek egyik legfontosabb eleme lehetne, ha a türkmén, kazah és azeri gáz Oroszországot elkerülve világpiaci áron, Grúzián és Törökországon keresztül Európába juthatna, vagyis megteremtődne a valós gazdasági függetlenség egy fontos infrastruktúrája.

Szembemegyünk az amerikai stratégiával

A magyar kormány ezeknek az amerikai stratégiai céloknak mondott ellent. Ráadásul Washingtonban állítják: a Nabucco-gázvezeték megépítése 2012-re realitássá vált, különösen azok után, hogy szakmai befektetőként megjelent a német RWE, az EBRD kész a finanszírozás megteremtésére, küszöbön a megállapodás Törökországgal, és a projekt beindításához kezdetben elégségesnek tűnnek az azeri gázkészletek.

Innentől kezdve az Egyesült Államokban elvárják, hogy a velük szövetséges európai országok a Nabucco kontra Déli Áramlat kérdését ne pusztán gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdésként is kezeljék. A jelek szerint az amerikai külpolitika eme új célkitűzését hagyta figyelmen kívül a magyar kormány, ezért ilyen negatívak a washingtoni reakciók.

Orbán felé fordultak?

Kedden Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legnagyobb befektetésekkel rendelkező országok nagyköveteivel találkozott Budapesten. A párt közlése szerint a politikus April Foley-nak, az Egyesült Államok nagykövetének meghívására találkozott a diplomatákkal.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.