A szabad demokraták ügyvivőjének álláspontja szerint a meglévő jogszabályok is lehetőséget adnak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre. A politikus hangsúlyozta a fellépés szükségességét, mert mint mondta, a hivatalból indított ügyészségi és rendőrségi eljárások száma alacsony, pedig ebben az esetben olyan problémáról van szó, amellyel nap mint nap találkozni lehet. Hozzátette: a bírói gyakorlat is bizonytalan, pedig a bírói fellépés jogi alapja megvan.
Gulyás József kiemelte, hogy az AB határozata egyaránt szól a jogalkalmazók és a közélet alakítóinak felelősségéről. Véleménye szerint a közélet szereplői, például a parlamenti pártok, az egyházak vezetői és a helyi önkormányzati vezetők fellépése is segíthet a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés, valamint a félelmet keltő erődemonstrációk visszaszorításában.
A polgári törvénykönyv (Ptk) megsemmisített módosítása kapcsán azt mondta, hogy ebben az esetben egyetért az Ab érvelésével, amikor közvetlenül az érintettre hagyják a perindítást.
Az Ab hétfőn három törvénymódosítást minősített alkotmányellenesnek és semmisített meg: a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, ami lehetővé tette volna a gyalázkodás büntethetőségét, a polgári törvénykönyv módosítását, ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt.
Emellett alkotmányellenesnek minősítették a közoktatási törvény azon rendelkezését, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét.
