Az ombudsman elmondása szerint minden évben több beadvány érkezik hozzájuk, amelyekből kiderül: a leghátrányosabb helyzetű roma lakosok is igénylik, hogy részt vegyenek az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatásokban, de a problémák épp abból adódnak, hogy nagyobb a kereslet az ilyen munkák iránt, mint a kínálat – olvasható a Roma Sajtóközpont anyagában.
A jelentés úgy fogalmaz: nem lehet nagymértékű anyagi ráfordítás nélkül a munkaerő-piacra visszavezetni ezeket a rétegeket, és mindeddig látszatmegoldást jelent a segélyek bármilyen formális munkához való kötése. Kállai Ernő szerint bár minden érintett település hangsúlyozta, hogy nem kisebbségi kérdésről van szó, mégis a médiában megjelenő tudósítások többsége elsődlegesen romákkal kapcsolatos sztereotípiákat sorolt fel.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a segélyekből élők „megrendszabályozásának igénye” romló gazdasági helyzetben a szokásos bűnbakképzési folyamat része, amelyben olyan „társadalmi összekacsintás” zajlik a rendet követelő polgármesterek, a helyi lakosok és a politikusok között, amelynek következtében még inkább perifériára szorulhat az „önhibásnak” és munkakerülőnek bélyegzett roma lakosság.
Kállai szerint a jelenleg zajló események felerősíthetik a romák ellen irányuló kirekesztést, hátrányos megkülönböztetést és kiélezhetik a társadalmi feszültségeket.
